Már egy ideje tervezzük a cica-projektet. Tulajdonképpen az volt a célja a látogatásunknak a Camponás cicakiállításnál is, hogy ismerkedjünk a cicákkal. Utánaolvastunk a tartásuknak is és most jutottunk el oda, hogy meg is valósítsuk. Daria és Mateusz felajánlották, hogy szívesen segítenek nekünk a szállításban kocsival, így ma reggel el is mentünk velük a közelünkben lévő cicaboltba. Ott beszerzünk mindent, ami felmerült (almot, tálakat, cicaházat...), majd mentünk is a menhelyre (DOA). Hát először is, hatalmas az épületük. Először a kutyusok részét láttuk, meglepően jól felszerelt udvaruk van. A macskák része is szuperul felszerelt, kifejezetten meglepő volt. Ennyi játékot és cicaházat komolyan a boltban sem látni egyszerre.

Elég sokáig tartott a cicák kiválasztása (igazából elég sokan voltak a helyszínen, úgyhogy várni kellett). Sajnos ebben az időben nagyon fiatal cicák nem igazán vannak, végül kettő összeszokott fehérgalléros vörös cicust hoztunk el. Egy 1 éves fiút Angust, és a 3 éves leányzót, Bintit. Onnan lehet őket megkülönböztetni a legkönnyebben, hogy Angus szeme alatt van egy fehér folt - na meg a nyávogása sokkal magasabb. XD Kaptunk hozzájuk útlevelet (egyben oltáskönyv is), általános ismertetőt, róluk viselkedési leírást, valamint chipeltették, ivartalanították és beoltották őket, illetve elvitel előtt még egyszer átnézte őket egy állatorvos is.

Lassan szoktatjuk magunkhoz a cicusokat. Binti már ugyan odajön hozzám és engedi, hogy megsimogassam, de még óvatos (a társaságunkat legalább keresi), Angus meg még kifejezetten félős, ő még közeledésre elszalad. Majd idővel, kivárjuk. :)

Képek

- 2014.01.25. Binti és Angus

Éjszaka nem nagyon aludtunk, mert végig nyávogtak. Reggelre persze elbújtak aludni... Délután elő tudtuk csalogatni őket végre egy pici hallal. Onnantól kezdve aktívan elkezdték feltérképezni a lakást. Haldunk, egyre gyakrabban jönnek a közelünkbe. :D

Újabb képek:
- 2014.01.26. Binti és Angus otthon

Volt egy kis kép-elmaradásom. Miután tegnap volt a tulipán nap, elérkezett a ragyogó pillanat a pótlásra. A tulipán nap egyébként egy olyan esemény, amikor is 200 ezer tulipánt állítanak ki a Dam Square-en, ahonnan ingyen lehet elvinni közülük. Gondoltam egyet. Na ehhez képest szatyrosával vitték őket, csak néztem. XD Na de következzenek tehát a képek. :)

Képek

- Forgó angyalka
- 2013.11.15. Jégkorcsolya
- 2013.11.17. Sinterklaas érkezik
- 2013.11.23-26. Báty és Juci Am
szterdamban - 2013.12.-2014.01. Budapest
- 2013.12.03. OLVG kórház
- 2013.12.14. AnimeKarácsony
- 2013.12.15. Campona_Cicakiállítás
- 2013.12.18. SO_szülinapja
- 2013.12.28-29. Bodajk
- 2014.01.11. A New Kingben
- 2014.01.18. Tulip Day
- 2014.01._Sárkányok

November végén báty barátnőjével látogatóba érkezett hozzánk. Jó sok programot kitaláltunk arra a pár napra. Szombaton dél körül érkeztek, így reggel brassóit és tejberizst főztem, hogy azzal várjam őket. Délre mentünk ki eléjük a Centrálra. Az elég fura volt, mert nem nagyon volt sehova kiírva, hogy hova jön a busz, de szerencsére megtaláltuk azért. Gyalogosan hazamentünk (igazából végig sétáltunk mindenhova). Megebédeltünk, majd rögtön indulunk is az első utunkra.

Útközben találtunk egy baromi jó fantasy boltot: Fantasy Shop Chimera. Sajnos nem szabadott bent fotózni, de azért pár kép van fent a weboldalukon is. Először a Damhoz mentünk, ami Amszterdam első számú látványossága, majd onnan rögtön a Madame Tussaudba. Ott egyébként voltak olyan viaszszobrok, amik a londonin is megtekinthetőek, viszont volt több új is, nem is csak ismertebb holland személyek. Jól elszórakoztunk ott, készítettünk rengeteg képet. XD

Utána a Singelhez mentünk. Körülnéztünk a Virágpiacon és vettem nagyon szép és színes kaktuszokat. Benéztünk pár ajándékboltba is, nos a kínálat változatlan. XD

Utána hazasétáltunk, majd este ismét kinéztünk, átsétáltunk a kínai negyeden és a környékén. Tök jól néz ki egyébként Amszterdam éjszaka. Rengetegen vannak az utcákon és nagyon fényes az egész.

Korán mentünk aludni, mert bátyék hajnalban keltek. Reggel SOm omlettet készített, majd ismét útnak indultunk. Visszamentünk a Fantasy boltba körülnézni egy kicsit, mert előző nap nem volt túl sok időnk rá (bezárt volna a Madame Tussaud), majd a Dungeonba mentünk el. Ez kicsit lightosabb egyébként a londoninál, szóval ha valakinek a londoni túl sok lenne, érdemesebb ezzel kezdeni. Érdekesen oldották meg, felváltva beszéltek hollandul majd angolul. Nem tudom hogy csinálták meg, de egyáltalán nem volt unalmas, hogy így kétszer mondtak el mindent és nem is úgy csinálták, hogy mindent újra elölről kezdtek csak mert másik nyelven is el kell mondani. Kifejezetten jól építették fel. Mondjuk az elején megijedtünk, hogy mi lesz, ha nem beszélnek angolul is, de szerencsére igen. XD

A Dungeont követően ismét sétálgattunk mindenfele. Elmentünk a Heineken és Rijks múzeumhoz, valamint az I AMSTERDAM felirathoz, majd visszafelé ebédeltünk az I Love Burgers helyen. Báty szerint az otthoni Magic Burger még jobb, de ez is nagyon ízlett neki, másnap vissza is mentek oda. :) Még sötétedés és zárás előtt siettünk, hogy a Némóra is felmehessünk. Este még kicsit nosztalgia-moziztunk is (Asterix 12 próbája és Monsters University).

Hétfőn mi melóba mentünk (igyekeztem koránra bemenni, hogy előbb eljöhessek), bátyék addig ismét sétáltak, illetve csónakáztak (aznap amúgy valami csodaszépen sütött a nap). Kollégám tanácsára a Holtkamp cukrászdába rendeltem tortát aznapra, így meló után odamentem rögtön. 4 személyes sajttortát vettem, azt hiszem ide még később is vissza kell mennünk, mert szuper jó süteményeket csinálnak. Báty felköszöntése és a tortázás után lementünk a Rembrandt térre egy ír pubba vacsizni és tovább ünnepelni.

Reggel elkísértek a melóhelyemre aztán picit még sétáltak, míg meg nem jött a busz. A buszt jó nehéz volt megtalálni, most se volt kiírva sehova és már azt hitték rossz helyen állnak, aztán csak befutott. Ráadásul mókás módon magyar sofőrje volt a reptéri busznak.

Sajnos csak 3 és egy reggelt maradtak, de nagyon jól telt el az a pár nap! Azt meg így utólag tök durva, hogy kevesebbet tudtunk találkozni, mikor otthon voltam 3 hétre. >.< Remélem majd még fognak tudni jönni, lehetőleg több időre! *.*

Long Long: Az első plüss sárkányom. Ő egy kínai sárkány, neki volt a legegyszerűbb nevet találni. A sárkány kínaiul long és mivel hosszúkások a kínai sárkányok és angolul az long, így lett ő "hosszú sárkány", vagyis Long Long. :)

Ginko: Ő a második. Ő ugyan európai sárkány, de szerettem volna japán nevet is. Long Longhoz képest sokkal kisebb, így egyértelmű volt a kicsinyítés a nevében, ez a végén a "ko". A "gin" a színére utal, pontosabban nem egészen. Arany színe van ugyan, ami "kin" lenne, de a Kinko sehogy se hangzott jól. Ehelyett lett "gin", vagyis ezüst. Így lett "kis ezüst" vagy "ezüst gyermek", vagyis Ginko. Ami mellesleg egy növény is.

Kukac / Little Finger / Short Short: Ő egy ujjbáb, így egyértelmű volt a Little Finger név (Trónok harca referencia), vagyis "Kisujj". A Kukac egy másik elnevezés, mert nagyon illett rá. A Short Short meg azért, mert ő még egy icipici kínai sárkány.

Sárkány-Wanna-Be / Dragon-Wanna-Be: Kukaccal egy időben vettük. Ő ugyan kígyó, de minden igyekezetével sárkány akar lenni. Ezért lett tehát a neve "sárkány-akar-lenni".

Tárkonyka / Dragonje: Ő a legújabb sárkányunk. Szerettem volna egy magyar nevű sárkányt is, de elengedhetetlen lett volna egy kis holland utalás bele. A munkahelyeben a gépszervereket fűszernövények után nevezik, így úgy döntöttem felhasználom én is. Amikor kijöttünk, találtam egy érdekes fűszert a boltban: "dragon". Akkor nem néztem utána, csak később főzelék főzéskor merült fel, hogy mi lehet a tárkony hollandul, mert ugyancsak kellene. Akkor megtaláltam, hogy az a "dragon". Na tök jó, volt is odahaza, mert korábban csak a neve miatt megvettem. :D Innen egyértelmű volt a "Dragon" név és persze a "je" kicsinyítés is a nevében, amit a hollandok előszeretettel használnak. A "Dragonje" pedig magyarul "Tárkonyka".

Bár nem lett volna pont elegendő szabadságon, sikerült előrehozatnom úgy, hogy pár nappal előbb haza tudjunk látogatni. Így összesen 3 hetet tudtunk eltölteni odahaza. Pénteken még volt egy értékelés az irodában, majd este indulhattunk is a reptérre. Jó éjfél után volt, mire a lakásra értünk. Még kipakoltam és összekészültem a másnapi conra, úgyhogy 3 óra is volt már, mire elmentünk aludni.

Akkor még Amina írta, hogy módosítani kellene a számát, de már nem tudtam volna új számot készíteni sem lefordítani egy meglévőt Leeával együtt, így végül lett egy lefordítatlan színpadi számunk.
Reggel rögtön boltba indultam, hogy összeszedjem a szaloncukrokat az animekarácsonyi zenekvízhez. Utána átmentem Usagihoz, onnan cukrászdába, ahol átvettük Yuriko szülinapi tortáit (dobos és csoki mousse), majd mentünk is a conra. Eiko is éppen akkor ért oda, így együtt mentünk be. A karaokés csapat előtt titokban akartam tartani, hogy jövök (igazából mindenki előtt, csak Acheronnak és Venomnak mondtam) - legyen meglepetés -, de úgy néz ki két dolog is elárult: egyik, hogy a Facebook kiírja a helyzetemet (nem találtam meg hol lehet kikapcsolni, de szívesen veszem az infót) - ezt még kimagyaráztam; másik a beléptetési lista, amin szerepeltünk mindhárman és persze Amina a beléptetésnél tevékenykedett. No nem baj, azért sokakat így is megleptünk. A con alatt főként nézelődtünk, vásároltunk, énekeltünk, illetve szaloncukrot dobáltam a zenekvíz alatt (nem akartam beleszólni, kíváncsi voltam Daki hogy vezeti le), illetve beszélgettünk a szervezőiben, na meg persze elmaradhatatlanul Wasabiztunk. Kifejezetten jó volt ennyi idő után ismét conra menni - ráadásul ismét mind a hárman, évek óta nem volt ilyen - kellemes és nosztalgikus volt.

Leea ajánlására vasárnap elmentünk a Camponába a cica kiállításra (illetve akkor már vettem cipőt is, mert tönkrement amiben kijöttem). Tervezünk hamarosan belefogni a cica projektbe, úgyhogy jó ötletnek tűnt elnézni egy kiállításra. Jó is volt, a snowshoe es a maine coon tetszett a legjobban. Az utóbbi tartása mondjuk esélytelen, mert hosszúszőrű és hatalmas, de gyönyörű az a cica. Érdekes volt sphinxet is simogatni (viszont nem lehet könnyű az életük, azért sok mindenre jó nekik az a bunda).

Hétfőn apukámmal mentem ebédelni, valamint könyvesboltban beszereztem még pár könyvet (magamnak is a Seraphina nevűt, amit azóta el is olvastam és egészen megtetszett).

Kedden reggel vérvételre kellett mennem a vérhigító adagolása miatt. Elvileg az volt megbeszélve a holland oldalon, hogy viszek egy papírt a magyar klinikára, ami alapján ők vért vesznek és mint hollandiában, feltehetően még aznap elküldik a vérvétel eredményét faxon nekik. Ehhez képest ami történt, hogy másnap kellett volna visszajönnöm az eredményért, de végül vállalták az e-mailben való kiküldést is - de persze csak másnap. Kifizettem a vérvételt (nem tudom amúgy miért kellett fizetnem, volt EU-s egészségkártyám és igazolásom is) és írtam a hollandoknak, hogy csak másnap lesz eredmény. Azt mondták semmi baj, ha délután négyig elküldöm, akkor már este meg tudom nézni a weboldalukon az adagolást. Persze az eredmény másnap délután 3-kor érkezett meg és fura formátumú csatolmányban, úgyhogy SOm elvolt vele egy darabig, míg telón elintézte, hogy olvasható legyen. Még 4-ig sikerült elküldteni, úgyhogy este meg is lett a gyógyszer következő adagolása. Örültem, hogy a következő vérvétel időpontja már Hollandiában lesz. Már azért is, mert már rengeteg vérvételem volt idáig, de még soha nem fájt - a mostanit leszámítva. Be is dagadt a helye és estére nagyon durván belilult a környéke.

A vérvétel után a Mammutba mentünk az iPhone 4-emet kártyafüggetleníteni, valamint az előfizetésemet lecserélni Dominóra. Jó sokáig tartott az ügyintézés, de legalább sikerrel jártunk. Utána már rohanni kellett a fodrászhoz, ami után anyukámat mentünk meglátogatni. Sajnos bátyám azon a héten folyamatosan éjfélig meg hajnalig dolgozott, így vele nem tudtam találkozni.

Szerdán SOm szülinapját ünnepeltük. Reggel elmentünk még egy kicsit vásárolni (kapott tőlem egy helikopter RC-t), majd a Centrál Kávézőba ebédelni, illetve a Hanamiba teázni (vettünk pár teaeszközt is, mert nem fért a kofferbe). Este SOm nagyszülei átjöttek egy közös ünneplésre. Kül

Csütörtökön még mindig volt pár beszerzendő dolog, valamint ismét ellátogattam apukámhoz az irodajába, valamint elmentünk ebédelni.

Pénteken Ucchanhoz látogattam el és nagyon jót beszélgettünk, majd este SOmmal és Roziékkal mentünk el egy SOm szüliinapjára kapott Escape játékra. Kár, hogy nem volt idő ismét elmenni rá, mert nagyon tetszett mindkettőnknek. A célja egy szobából/szobákból való kijutás, amihez különféle dolgokat kell észrevenni, esetleg logikai fejtörőket megoldani. Eleve szeretjük az ilyen témájú játékokat (iOS és Androidosok figyelmébe ajánlom a The Room I-II-t, legjobb a műfajban), tök jó volt azt valódiban kipróbálni. Utána fogunk járni van-e ilyesmi Amszterdamban.

Szombaton a Bach fényében című orgonaestre mentünk el a MüPába SOm nagymamájával. Szokatlan koncert volt (még nem láttam ilyet, hogy ennyien távoznak egyelőadás alatt o.O). Sajnos már nem annyira emlékszem melyik darab melyik volt, de azt hiszem az első felvonás második fele, a második eleje és legvége tetszett a legjobban.

Vasárnap nagymamámhoz látogattam el anyukámmal, miközben SOm odahaza csupa finomat főzögetett.

Hétfőn ismét ellátogattam anyukámhoz, közben SOm mézespuszedlit sütögetett. Este SOm nagymamájának a szülinapját ünnepeltük.

Kedden fát díszítettünk, segédkeztünk. Este ünnepeltünk.

Szerdán érkeztek meg SOm Németországban élő rokonai és tovább ünnepeltünk. :)

Csütörtökön ismét ellátogattam a nagymamámhoz.

Pénteken SOm találkozott Ufozzal, aki Japánból hazalátogatott, én meg anyukámmal színházba mentem, a József és a színes szélesvásznú álomkabát előadást néztük meg (ahol is én is találkoztam Ufozzal, mert pont aznap ugyanerre az előadásra jött el a reggeli találkozó után :D). Hihetetlen jó előadás volt. Utána lebuszoztunk Székesfehérvárra, ahonnan kocsival SOm nagybátyja elvitt minket Bodajkra.

Szombaton és vasárnap Bodajkon voltunk is eredetileg fürdőzni mentünk volna és rokonokat látogatni, erdőben sétálni, de végül olyan rossz volt az idő, hogy ebből nem sok valósult meg. Legalább kipihentünk magunkat. Vasárnap este utaztunk vissza.

Hétfő reggel Timivel találkoztam, majd este apukámmal és bátyámmal és barátnőjével a Mongolba mentünk. A két hét alatt ekkora találkoztam bátyámmal először. x.x

31-én kedden elmentünk gyors bevásárlásra, majd társasoztunk éjfélig. Akkor tüzijátékoztunk kicsit, majd ismét társasoztunk tovább.

1-én szerdán ismét átmentem anyukámhoz és ismét találkoztam bátyámmal is.

Csütörtökön SOm szüleivel, húgaival és párjaikkal, nagybátyjáékkal mentünk az Indigo indiai étterembe, majd apukámat meglátogattam az irodájába, majd kis DoCo találkozót is szerveztünk Usagiéknál, valamint a Corvin üzletházban.

Pénteken már pakoltunk össze, pont sikerült indulásig befejeztünk. Persze nem sikerült elrakni mindent. x.x Estére értünk haza, még kipakoltunk.

Ma kitakarítottunk, most már pihenünk, mert hétfőn ismét meló. Még a gyógyszertárba is el kellett mennem, mert a szívgyógyszeremből holnapra már nem maradt. Még hétfőn írtam a dokinak, hogy kellene még. Időpontot kaptam már másnapra (áttetettem következő hétfőre), de a recept leadás elmaradozott. Szerencsére nem volt gond belőle, mert a gyógyszertárban tudták, hogy már jó ideje szedem azt a gyógyszert, így vény nélkül is tudtak adni nekem 10 darabot, ami bőven elég arra, hogy kapjak receptet (hétfőn úgyis megyek, akkor átveszem kivételesen személyesen). Azért van előnye, hogy a gyógyszertár is a sajátod és pontosan tudják milyen gyógyszerekre van szükséged.

Ez egy eléggé összefoglaló bejegyzés volt. Nem nagyon részleteztem dolgokat, de nagyon jól éreztük mindketten magunkat, jól esett kicsit úgy lenni otthon, hogy nem dolgozunk megállás nélkül, hanem van idő találkozni a családtagokkal, barátokkal. Nagyon hiányzott már mindenki. ;_;

Képeket igyekszek most már tényleg feltenni! Illetve még tartozom két bejegyzéssel. Egyik, hogy még mindig nem írtam meg, amikor bátyék idelátogattak. Másik, hogy akartam írni kicsit a sárkány plüssök neveiről is.
Ami pedig a korábbi problémát illeti, mostanra már jól vagyok. Első éjszaka odahaza még csak a kanapén tudtam aludni, de aztán végre sikerült eljutni oda, hogy fájdalom nélkül tudjak normálisan fekvő helyzetben is. Már csak annyi maradt az egészből, hogy még továbbra is szednem kell a vérhigítót, de egyébként végre jól vagyok.

Mielőtt rátérnék a beígért egerecskékre, találtam egy blogbejegyzést erről a betegségről, avagy miként élte meg ugyanezt Budapesten valaki: Panasz: sírtam a fájdalomtól. Hát mit mondjak... Most kifejezetten örülök, hogy itt vagyok...

Azt meg ki is felejtettem a korábbi beszámolóból, hogy a gyógyszertárból elhoztam 10 vérhigító injekciót, 100 vérhigító kapszulát és 30 fájdalomcsillapítót. Fizettem összesen 80 centet (kb 200 forint). Hát nem tudom ez hogy lehet, lehet utólag kell kifizetni, de lehet ezt már a biztosításom téríti, de egészen meglepődtem.

Na tehát. Korábban említettem, hogy elég furcsa dolgot esznek a hollandok ebédre. Kenyeret, általában üresen sajttal vagy csokireszelékkel, kemény cukordarabkákkal, illetve porcukorral. Utóbbit különösen furának találtam, mert bár odahaza szórjuk azt eperre meg süteményre, azért sós kenyérre nem igazán. Mivel átültetésem óta hollandok mellett ülök, ezért kapóra vált rákérdezni, hogyan is van ezzel a porcukorral. Átlóban ülő kollégám készségesen segített a felvilágosításban és az ebéd során elmagyarázta milyen nagy tévedésben is vagyok. Aki bemegy egy sima közértbe, az rögtön egy egész polcot lát kenyérre pakolható édességekből. Ez egy holland sajátosság, talán a világon máshol nem is igazán esznek ilyesmi. Lássuk milyen legfőbb fajái is vannak:
A csokis változatot nem nagyon kell magyarázni. Sima csokireszelék, van étcsokis, tejcsokis (nekem kicsit vajas) és fehércsokis, illetve ezek keveréke.
Aztán vannak a cukortípusok, amik nagyon hasonlóak az otthon süteménydíszekként ismert kis hosszúkás cukordarabkákra. Ennek van egy csümölcsös változata is, amiben almaszirup is van a cukor mellett. Igazából ez kifejezetten jó. Ellenben határozottan ropogós.
Aztán van a hatalmas ánizsos család, itt ugyanis ez egy nagyon népszerű fűszer (ebből készül nálunk a bocskorszíj vagy medvecukor). A kis ánizsmagot bevonják kőkemény cukorral. Van belőle kék és rózsaszín. Lány gyermek születésekor rózsaszín, fiú gyermek születéskor kék van a háznál. Előfordul, hogy a cukorból egy vékony szál nő ki, ami az egér farkincájára emlékeztet. Ráadásul vannak olyan példányok, ahol ez a pici gömböcske kifejezetten érdes, mintha szőrös lenne. Ezért hát elnevezték ezt a kenyérfeltétet "egerecskék"-nek. Azért a kicsinyítőképző, mert azt itt nagyon szeretik (mókás volt meglátni az utcai budin a "WC-cske" feliratot). Elég kemény, de a kolléga szerint a 2 éves kisráca simán elropogtatja és nagyon szereti. Hogy ne essen le a kenyérről, lehet rá kenni vajat, vagy félbe lehet hajtani a kenyeret, illetve eleve két szelet közé pakolni. Aztán amit én tévesen porcukornak véltem, az nem más, mint ennek a ledarált változata. Ennek megfelelően találó is a neve: "darált egerecskék". Bár a normál változata erősen ánizsos, ez valahogy egészen elvesztette ezt az ízét és csak simán nagyon édes.
Azt hiszem a gyümölcsösebb változat egészen ízlett, de azért nem fogok miatta áttérni a kenyeres ebédre.
Egyébként az új helyem tök jó, a körülöttem ülő holland kollégák mind nagyon barátságosak, őszinték (ez holland szokás) és segítőkészek.

Na és még egy kicsit rólam is. Ma már határozottan jobban vagyok, a légzésem végre normálisabb, a mellkasom is már csak enyhén fáj, bár sajnos a hátam annál inkább (mit vár az ember, ha már 3 napja ülő helyzetben alszik...). Van egy kis hőemelkedésem és torkom sem az igazi jelenleg, de határozottan jobban érzem magam. Pénteken pedig megyek egy következő vizsgálatra. Felettesem meg rendes volt, ma felhívott megkérdezni mi bajom van (pont szabadságon volt aznap, amikor nem voltam a melóban) és mondta pihenjem ki magam. Holnap valószínűleg még otthon maradok, a hátfájás miatt elég nehéz még a közlekedés. Olvasva a híreket a holnapi időjárásról ("horrorvihar" néven fut), azt hiszem jobban is teszem...

Szombaton este egy hirtelen mozdulattól úgy tűnt beszorult a levegő. Elég rosszul aludtam és reggelre se múlt el. Vasárnap szúrt még jobb oldalon a mellkasom, de gondoltam csak elmúlik. Maradtam otthon pihenni. Este viszont nem tudtam lefeküdni, végül a kanapén átücsörögtem az éjszakát, SOm meg mellém feküdt a szőnyegre. Hétfő reggelre sem javult, bár mivel álló és ülő helyzetben nem éreztem olyan rossznak, így úgy döntöttem dolgozom otthonról. Déután 4-re se lett jobb, akkor úgy döntöttem levegő ennyi időre nem csípődik be, így bejelentkeztem a háziorvoshoz. Fél óra múlvára már kaptam is időpontot, így mentem is. Nem talált semmi rendelleneset a pulzusomban, vérnyomásomban, de azt megjegyezte, hogy a lélegzésem szokatlanul baoldali (állítása szerint általában jobboldali a legtöbbeknél). A lélegzetvétel viszont fájdalmas volt, így másnap reggelre beutalt röntgenre a kórházba, ahova még korábban jelentkeztem be. Este 9-re aztán kifejezetten rosszabbul lettem, akkor SOm úgy döntött nem hallgat rám és inkább hívta a mentőt. Nem telt be 5 percre és meg is érkeztek. Gyorsan megvizsgáltak, majd úgy döntöttek bevisznek.
Bent rögtön kaptam vérvételt és röntgent, plusz oxigént a nehézkes légzés miatt és fájdalomcsillapítót. Eredmény csak pár óra múlva lett, de közben folyamatosan jöttek megnézni hogyan vagyok és felvilágosítást is adni (mentős is, nővérek és orvosok is mind angolul), hogy szerintük mi lehet a baj. Végül két dologra jutottak: vagy tüdőembólia vagy mellhártya gyulladás. Eddigre már hajnali 1 óra lett. Aznap estére már maradtam a kórházban, SOm még elkísért a kórházszobába (egy egy főset kaptam akkor így hirtelenm, saját mosdóval, elég jól felszerelve - szerintem amúgy a biztosításom alapján azért nem ez járna, de talán csak nem akarták a többi beteget zavarni).
Reggel SOm jött hozni nekem cuccokat, majd fél 12-kor mentem CT scanre. Annak az eredményére is kellett várni egy órát. Közben átköltöztettek egy 4 fős szobába, illetve kaptam holland ebédet is (hány kórházban adnak mogyorókrémes kenyeret ebédre?). Jött a doktornő az eredményekkel és a nővérrel együtt elmondták mi a gond (kisebb vérrög okozta tüdőembólia), hogyan kell kezelni és mik a teendők. 3 vagy 6 hónapos vérhigító gyógyszeres kezeléssel jár, illetve 1-2 hétig injekciót is kell kapjak. Most pénteken megyek további információért egy kifejezetten ezzel foglalkozó szakintézménybe, ahol adnak egyéb információt.
Utólagosan nem bánom, hogy SOm tartotta magát ahhoz, hogy bevisz (igazából elég magas a fájdalomküszöböm, így ha már én is azt mondom, hogy fáj valami, akkor általában baj van). Eléggé veszélyes probléma. Nehéz légzés esetén vagy mellkasi fájdalomnál rögtön irány az orvos. Ami azt illeti, az orvosi szolgáltatással is teljes körűen meg voltam elégedve. Azonnal jöttek, mind beszéltek angolul és kifejezetten törődtek azzal, hogy mindig adjanak bő tájékoztatást arról, hogy mi szerintük a bajom, éppen mit csinálnak, stb. Nagyon figyelmesek és kedvesek voltak mind, a felszereltségük is nagyon jó volt.
Este 4-ig maradtam, utána mentünk a gyógyszertárba. Ott is körültekintőek voltak (pl. az emeleten rosszul mért a mérleg és ezért adhattak volna rossz gyógyszerdiagnózist, de itt újra megmértek, mert nekem gyanús volt az érték - tényleg volt 10 kiló differencia, de a gyógyszer mennyiségét nem változtatta végül).
Utána úgy döntöttünk hiába van közel a gyógyszertár, inkább nem sétálok fél órát haza ilyen állapotban és taxival mentünk. Így volt lehetőségünk azt is kipróbálni. Olcsónak nem olcsó, úgyhogy hosszú távra nem érdemes, de most így kifejezetten jól jött. Gyógyulásra fel!

Igyekszem majd a következő blogbejegyzéssel, mert igazából sok minden történt mostanában, nem szeretnék túlzottan elmaradozni a beszámolókkal, na meg ugye a képekkel... Két hete volt bátyám a barátnőjével nálunk látogatóban, illetve írni akartam már a "darált egerecskékről" is. Szóval tényleg hamarosan. :)

Múlt héten voltunk a közelünkben lévő Olijfje mediterrán étteremben. Már korábban is voltunk ott egyszer, akkor eldöntöttünk, hogy visszatérünk még egy tapas tálra. Ki is próbáltuk most és bizony finom is volt. Amúgy érdekes a hely, mert alapból hoznak vizet, illetve egy nagy tál kenyeret, két krémet és olivabogyót. Elég bőséges már az is és akkor még nem is rendeltünk. Mindenesetre kifejezetten ízletes, bár nem éppen az olcsó kategória.

Ma van az Étterem nap. Ez Helsinkiből eredő szokás, nem túl régóta van Hollandiában (sőt, Magyarországon is működik már), évente 4-szer tartják (egy időben minden országban). Erre a programra bárki jelentkezhet és a lényege az, hogy egy napra bárki nyithat otthonában éttermet. A legtöbb helyre előre kell jelentkezni, de azért akadnak olyan helyek is, ahova bármikor lehet érkezni a nap folyamán. Szerintem egyébként jó ötlet, meg lehet nézni így mások házát, valamit ki lehet próbálni különféle nemzetiségek házi, autentikus konyháját (különösen itt, ahol mindenféle nemzetiségű ember lakik).

Tegnap meló után a lengyel ismerősünk, Daria jérkorcsolyázni hívott minket. Én már voltam egyszer, SOm most próbálta először. Legutoljára nem jutottam el sokáig, de most kezdőhöz képest még sikerélményünk is volt. Először a pálya szélén próbálkoztunk, de a végére legalább 6 kört tettünk a kisebb pályán. Na persze elég kezdő módon. SOm kétszer esett el, én egyszer. Nem rossz arány úgy vélem, megpróbáljuk még a korcsolyázást a jövőben. Egyébként a jégkorcsolya elég komolyra vett sport erre fele. Mellettünk a nagy pályán száguldottak az emberek körbe-körbe. A belépő szerintem otthoni árakhoz képest sem rossz, 6.60 euró volt a belépő és 6.00 euro a bérlés, időlimit nélkül.

Receptek

• resztelt máj
• mézes puszedli
• spárgakrémleves
• thai garnéla curry (angol)
• karfiol curry (angol) - véletlenül se tegyünk bele annyi csilipaprikát, amennyi a receptben van, mert brutál csípős lesz tőle

Spárgakrémleves

• 500 g spárga megpucolva és 1-2 cm darabokba vágva
• 1 fej vöröshagyma felkockázva
• 1 nagy vagy 2 kicsi krumpli felkockázva
• 2 dl tejszín
• 1 l zöldségleves kockából
• fekete- vagy fehérbors, só
• olaj
• ízlés szerint reszelt sajt

1. Kevés olajon pirítsuk meg a vöröshagymát.
2. Öntsük fel a zöldséglével és adjuk hozzá a spárgát és a krumplit, főzzük kb 20 percig, mígmeg nem puhulnak a zöldségek.
3. Hagyjuk kicsit hűlni, majd adjuk hozzá a tejszínt.
4. Merülőmixerrel krémesítsük.
5. Melegítsük vissza és közben borssal és sóval ízesítsük.
6. Tálaláskr ízlés szerint reszelt sajtot szórhatunk rá.

Képek: később...

Mivel az utóbbi időben jelentősen megemelkedett a programozós csapat létszáma (a többi csapaté is egyébként), ezért úgy döntöttek itt az ideje megvariálni az ülésrendet. Alapvetően az ülésrend is érdekes, mert nálunk igazából nincs ténylegesen olyan, hogy melyik kinek az asztala. Mindenkinek pontosan ugyanúgy van berendezve a területe: van asztal, szék, egy dokkolója, monitor, billentyűzet és egér. Emiatt gyakorlatilag bárki bármelyik asztalnál helyet tud foglalni. Ha egy kolléga elmegy nyaralni, akkor azon idő alatt valaki a helyére ül (főként az újak, akiknek még nincs meg a saját asztala). Ennek ellenére mindig mindenki ugyanoda igyekszik visszaülni.
Akárhogy is, reggel kaptunk egy levelet a részlegfelettesünktől, hogy mi lesz az új leosztás és hogy délután 3-kor kezdjük meg a költözködést. Kiderült, hogy ilyesmi már korábban is volt és akárcsak eddig, ami közös a leosztásban: a felettesünk nem mozdul a helyéről. Bár azt gondolnánk nem kell a laptopon kívül mozgatni mást, azért vannak kedvenc billentyűzetek, egerek és kósza egyebek szétszórva az asztalon (bár nem kellene). Na meg székekből is többféle van és mindenki megszokta a sajátját. Aztán az asztalok magasága is állítható, ráadásul lábanként. Ilyen idióta koncepciót nem láttam még. Egyenesen egyszerűbb asztalt kicserélni, mint magasságot állítani. Akárhogy is, azért macerás a költözködést. Ami nagy változás lett, most pont az átellenes részébe kerültem a programozói részlegnek és most nem szélen, hanem középen ülök. Balra az ablak mellett az, akivel azonos projekten vagyok (eddig csak naponta 20-szor rohangáltam oda hozzá), jobbra pedig a legújabb kolléga. Még hárman ülnek szemben, így alkotunk 6-os blokkokat. Kicsit szokatlan még, hogy rosszabbul látok rá az ablakra (hogy látom így a nagy személyszállító cruise hajókat?), valamint most az iroda végébe nézek és nem az elejére. Viszont ahogy eddig is, most is tökéletesen rálátok mindenkire a részlegünkből. Ami azért nem rossz dolog.

Péntekenként a holland cégeknél munka után jellemzően tovább maradnak bent a dolgozók. Na nem hogy dolgozzanak (van ki azért igen), hanem hogy sörözzenek, beszélgessenek. Ennek apropóján próbálom a gót téríteni, tanítani a kollégákat. Lassan haladgatok, talán egyszer még egy klub is összejön. SOm is hasonlón ügyködik, még nagyobb sikerrel.

Hű, jó rég nem jelentkeztem. Idő közben megérkeztek a csomagok, amiket a moveandparcel csapattal szállíttattunk ide. Vasárnap pillanatok alatt bepakolták a csomagokat odahaza és kedden este már meg is érkeztek. Onnantól kezdve folyamatosan pakoltunk, mostanra sikerült mindent befejeznünk és utána a lakást is kitakarítottuk. Végre rend van és tisztaság, na meg egészen otthonos lett a lakás a cuccokkal.

Idő közben megünnepeltük a szülinapomat is. Elmentünk egy kínai étterembe a melóhelyem közelében. Már szemeztünk vele egy ideje, most végre megtudtuk milyen. Nem éppen az olcsó kategória, de legalább tényeg jóféle ételeket csinálnak. Az étterem maga is nagyon szép. Mivel egy vizen lévő pagodaszerű épület, biztos nagyon hangulatos lehet jobb időben kinézni a teraszára. Sajnos pont (pont - haha) szakadt az eső, amikor mentünk. XD

Tegnap múzeumok éjszakája volt. Eredetileg azt terveztük, hogy a lengyel barátokkal elnézünk oda, de idő közben kicsit megmásítottuk a tervet. Alapvetően hiába volt múzeumkártyánk, ezen a napon nem lett volna érvényes és venni kellett volna külön. Ráadásul szintén ekkor volt a filmfesztivál is, így úgy döntöttünk inkább filmezünk délután, majd este társasozunk. A The Butler című filmet néztük meg. Meglepett, hogy kik játszanak benne és mégsem hallottunk róla. Most nézem, elvileg itt még egy hónapig nem is adják, érdekes. Azt viszont megmagyarázza, miért nem hallottunk róla. A film egyébként szerintem jó volt, bár a vége kifejezetten hatásvadász, legvége meg eléggé propaganda jellegű lett. A film bár jelentősen leegyszerűsített, szerintem azért jól átadja, amit akart. Érdekes volt az is, ahogy bemutatta a történetet: alapvetően egy személy életén vezet végig, de a fontos események igazából nem vele, hanem körülötte történnek.
A film után hazatekertünk és teáztunk, krumpliztunk (kókuszgolyót is csináltam, aminek nagy sikere volt), Catanoztunk és Hive-oztunk. Dominionra már nem maradt idő, de majd legközelebb.

Galéria: szülinapozás | kaják | vegyes

Tojásleves

Fejenként számolva:

• 1 tojás
• 150g kukorica (ha száraz, akkor 2 percig elő kell főzni forrásban lévő vízben, de konzerves is tökéletes)
• elkeverve 1 ek kukoricakeményítő 2 ek vízben
• fél kocka csirkealaplé
• kb 1.2 tál víz (tálalási edénnyel mérve)
• 1 tk cukor
• 1 tk só (elhagyandó, ha a csirkealaplé sós!)

1. Tegyük a kuoricát egy falapra és nagyjából daraboljuk fel.
2. A tojást verjük fel.
3. A vizet tegyük a lábosba és forraljuk fel, adjuk hozzá a sót, cukrot és alaplé kockát. Adjuk hozzá a kukoricát is és forraljuk 15 percen át.
4. Adjuk hozzá a vizezett keményítőt és kevergessük, míg be nem sűrűsödik.
5. Lassan öntsük hozzá a tojást. Innentől pillanatok kérdése és el is készült a leves.

Holland fogás: Endíviás krumplipüré

• 1 kg krumpli megpucolva és felkockázva
• 1 hagyma felkockázva
• 400g endívia megmosva és felaprítva
• 1 zöldségkocka (só emiatt valószínűleg nem kell)
feketebors
• 100 g apróra vágott szalonna vagy 100 g reszelt sajt és 1 ek vaj
• 1 dl tek (opcionális)

1. A krumplit tegyük egy nagy lábosba és öntsük fel vízzel úgy, hogy éppen ellepke. Tegyük bele a zöldségkockát és forraljuk fel, majd vegyük közepes lángra és lefedve főzzük 15-20 percig, míg a krumpli puha nem lesz.
2. Tegyük fel a szalonnát sülni, vagy az 1 ek vajat, majd tegyük rá a hagymát. Alacsony lángon lefedve pirítsuk, míg a krumpli el nem készül.
3. Öntsük le a krumpli levét egy tányérba. Ebből csak kb 140 ml kell (vagy 210 ml, ha a tejet kihagyjuk), a többi kiönthető. Amit félretettünk, ahhoz adjuk hozzá a tejet és melegítsük vissza.
4. A krumplit törjük össze és adjuk hozza az endíviát. Lassan öntsük hozzá a tejes levet.
5. Adjuk hozzá a hagymás szalonnát, vagy csak a hagymát és reszelt sajtot, valamint a borsot és keverjük jól össze. Kész is van.

Holland fánk

Ezen recept alapján készítettem.