1. MONDOCON ÉNEKVERSENY ÉS 19. HAGYOMÁNYOS KARAOKE

Fontosabb elérések, információk

Weboldal: http://adarna.net
Fórum: http://forum.adarna.net
Regisztrációs rendszer: http://mondocon.adarna.net
Szervezők: Amina, Ronja és Tukeinon
Hangtechnikusok: Gh0sT, Katayashi
Elérhetőség: karaoke@adarna.net

Honnan indult?

A 2011-es MondoConon ismét az Adarna szervezi a hagyományos karaokét. A korábbiakkal ellentétben ezúttal azonban nem karaokeversenyt, hanem énekversenyt rendez.

Az elmúlt években mindig igyekezett az Adarna TM versenyeit úgy alakítani, hogy az a visszajelzések alapján jobban és jobban megfeleljen az igényeknek. Ennek megfelelően volt már olyan előnevezős verseny, ahol a nevezés időpontja határozta meg a versenybe kerülést. Ennek során akik később kerültek netközelbe bizony már várólistára jutottak. Pár verseny alatt elérte azt a népszerűséget, hogy a nevezés indítására rá egy-két órával már betelt a létszám. Ha például éjfélkor indult a nevezés, hajnali kettőre már nem volt szabad fennmaradó hely, így az emberibb időpontban jelentkezők számára már ugrott a biztos bekerülés. Ennek orvosolására lettek a hangfelvételt beküldős versenyek, amelynél a helyszíni fordulót megelőzte a választott szám saját hangfelvételének beküldése. Ez által a zsűri eldönthette, kiket juttat be a versenybe. Így a versenyzők összetételét már nem a nevezési sorrend, illetve a nevezési gyorsaság döntötte el. Ez azonban már elvár egy alapvető technikai felkészültséget a hangfelvétel készítésének kapcsán (ehhez segítséget lehetett mindig is kérni a fórumokon). Kisebb versenyeken lehetett helyszínen jelentkezni. Ha pedig könnyebb verseny szerettünk volna, már inkább szórakoztatásként, akkor Kaszinó karaokeversenyt rendeztünk, ahol egy ruletten lehetett kipörgetni az elénekelendő számot. Így a versenyző csak a számok kategóriáját határozhatta meg (az ezekhez tartozó számok listája előre ki volt adva), konkrétan magát a dalt nem.

Az utóbbi időkben azt tapasztaltuk, hogy egy sokkal komolyabb versenyre is lenne igényetek. A korábbiakban nehéz volt megérteni a zsűri pontos szempontjait, mert mivel karaokéről volt szó, nehéz volt meghatározni, milyen mértékben számít bele az eredménybe az ének technikai része, például mennyit a hangtechnika (levegővétel, hangtisztaság, kiejtés...), mennyit az előadás módja (kiállás, mozgás, beleélés...). Ez a verseny azonban magáról az énekről szól, ezért is kapta az énekverseny nevet. Ez sok változást vont maga után. Ez a verseny sokkal nehezebb és igazán embert próbáló lesz a korábbiakhoz képest. Ez könnyedén eltántoríthat benneteket majd a nevezéstől, de bízunk benne, hogy ennek ellenére sokan indultok és összeségében örömüket lelitek majd benne és sokat tanultok belőle.

Mik a fő változások

A legfontosabb változtatás a korábbiakhoz képest az, hogy nem egy, hanem két számmal kell indulni a versenyen. Külön megkötés, hogy ez a két szám egymáshoz képest tempóban jelentősen el kell, hogy térjen, vagyis egyértelműen meg lehessen határozni a két szám közül melyik a lassabb, melyik a gyorsabb. Ez azért fontos feltétel, mert jól énekelni mind lassú, mind gyors dalokat egy nagyon nehéz feladat. Ha az egyikben jók vagytok, egyáltalán nem biztos, hogy a másikkal is megbírkóztok. További nehezítés, hogy a dalszövegeket kívülről kell tudni. Karaokénél teljesen elfogadott a dalszöveg olvasása, de ki hallott már olyanról, hogy egy énekes olvassa a színpadon a dalszövegét (vagy ha mégis, biztosan negatív kritikák fogják érni)?

A két számból adódóan jóval több fordulós a verseny, összesen 4 forduló lesz. Mivel az első inkább amolyan előfordulónak felel meg, ezért azt 0-ás számmal láttuk el.

A 0. fordulóban interneten keresztül kell regisztrálni, majd meghatározva a két számot az egyikhez hangfelvételt kell készíteni és feltölteni (az nincs megkötve, hogy ez a lassabb vagy a gyorsabb számhoz készüljön). Korábban az volt a tapasztalatunk, hogy az olyan versenyeknél, ahol előzetesen kell interneten jelentkezni és nem számít a nevezés időpontja, a versenyzők az utolsó napokban határozták meg számaikat. Ez a mostani versenynél különösen nem követendő stratégia. Mi ugyanis csak abban az esetben tudnak benneteket időben értesíteni a felmerülő problémáról (pl. nincs a számoknak hivatalos karaoke verziójuk, nem elegendő a sebességbeli különbség köztük, a hangfelvételen utólagos módosítás történt vagy egyszerűen nem fér bele az engedett zenei stílusokba), ha a jelentkezést nem az utolsó pillanatra hagyjátok. Erre ugyan nincsen szabály, de mégis megkérünk mindenkit, ha teheti, minél hamarabb legalább a választott számait határozza meg a regisztrációs felületen. A választott számotokat a többiek addig nem fogják látni, amíg a hangfelvételt is fel nem töltitek. Itt megemlíteném azt is, hogy a regisztrációtok csak abban az esetben érvényes, ha a valódi neveteket is megadjátok. A többiek ezt se fogják látni, a szervezők elől pedig semmi értelme titkolózni. Ez vonatkozik az e-mail címre is, amire pont azért van szükgés, hogy értesíthessünk Titeket probléma esetén, vagy akár a közeledő határidőkről.

A 0. forduló a zsűri értékelőjével zárul. Ennek során 19-en kerülnek kiválasztásra, ők mindenképpen tovább jutnak az 1. fordulóra. Ezután még szavazhattok a regisztrációs rendszeren keresztül további egy versenyző bejuttatására.

Az 1. fordulóban tehát 20-an vesznek részt. Ezt a fordulót már a tavaszi MondoCon szombati napján rendezzük, ahogy a további fordulókat is. Itt azt a számot kell elénekelni, amelyikhez a hangfelvétel is készült. A zsűri ezt követően összeül, és meghatározza azt a 6 versenyzőt, akik részt vehetnek a 2. fordulóban.

A 2. fordulón a korábbi szám párját kell elénekelni (ha tehát a gyors számotokat töltöttétek fel, akkor a lassabbat, amennyiben pedig a lassút, úgy a gyorsabbat). A zsűri ezúttal nyílt értekelőt tart, ami segítheti a versenyzőket a további fejlődésben, hiszen megtudják mik voltak a problémásabb területek, miként tudnának tovább javulni. A zsűri ezt követően 3 versenyzőt választ ki az utolsó fordulóra.

A 3. forduló az eredményhirdetés alatt, a nagyszínpadon kerül megrendezésre. A versenyzők tetszőlegesen választhatnak a két számuk közül. Az eredmény a zsűri titkos értekelőjét követően kerül kihirdetésre.

Ezekből látszik, hogy a rendszer tényleg rendkívül bonyolult, ráadásul erős vizsgaérzetet keltő. Ez így van, de higgyétek el, megéri belevágni, ne féljetek tőle. Nem a kupáért, vagy az oklevélért, nyereményért induljatok, hanem azért, hogy megismerjétek képességeiteket, hogy tanulhassatok belőle és persze nem utolsó soron a döntősöknek, hogy több ezer ember előtt énekelhessenek a nagyszínpadon, mert az valami fantasztikus érzés. Főként, ha érzitek, hogy igen, ezt önerőből értétek el és igen, meg tudtátok csinálni, végre sikerült. Megérte a sok belefektetett munkát, erőfeszítést és készülést.

Összefoglalva:
0. forduló (előforduló): akárhányan jelentkezhetnek, 2 számot kell meghatározni (egy lassút és egy gyorsat), egyikhez hangfelvételt készíteni és beküldeni; zsűri kiválaszt közülük 19-et, még 1 versenyző beszavazható
február 7. és március 27. között: regisztráció hangfeltöltéssel
április 18. és május 1. között: szavazás
május 14-15.: MondoCon
1. forduló (karaoketerem I.): 20 résztvevő, a hangfelvételen elhangzó számot kell előadni (dalszöveges segítség lesz); a zsűri titkos értékelőt tart, 6 versenyzőt választ ki 2. forduló (karaoketerem II.): 6 résztvevő, az előző dal párját kell elénekelni (dalszöveges segítség nem lesz); a zsűri nyílt értékelőt tart, 3 versenyzős választ ki
3. forduló (nagyszínpad): 3 résztvevő, a két szám közül bármelyik választható (dalszöveges segítség nem lesz); a zsűri itt már rangsorol

Milyen számot válasszak?

A szám megválasztása sem tartozik éppen a legkönnyebb feladatok közé. Rengeteg dologra érdemes figyelnetek. A legfontosabb, hogy passzoljon a hangotokhoz. Ez nem feltétlen jelenti azt, hogy lányok csak női dalokat énekelhetnek, fiúk pedig csak férfi dalokat (különösen, mert elég gyakori, hogy egy animében egy férfit nő szinkronizál és fordítva), de azért általánosan igaz, hogy könnyebb kiénekelni egy saját nemetekhez tartozót. Arra is érdemes figyelni, hogy ne válasszatok olyan dalt, amiben egyes hangok kiéneklése nehézséget okoz: túl magas vagy éppen túl mély. Biztosan fogtok találni olyanokat, amelyek megfelelnek a hangterjedelmeteknek, amit mondhatni "kényelmesen" ki tudtok énekelni. Számolni kell azzal, hogy izgulni fogtok a versenyen és az ilyen egyébként is nehézséget okozó pontok csak növelhetik a lámpalázat, vele együtt a hibalehetőséget.

Fontos, hogy szeressétek a dalotokat. Hónapok telnek el a verseny regisztrációjának kezdetétől és a MondoConon rendezett későbbi fordulók között. Ha sokat gyakoljátok a számaitok, előfordulhat, hogy megunjátok a megmérettetés napjára és már egyáltalán nem tudjátok olyan szívből énekelni, mint mondjuk a hangfelvétel készítésekor. Olyan számot kell választanotok, amit nagy valószínűséggel nem fogtok megunni addigra. Érdemes nem csak a két versenyszámot gyakorolni, mert ha több számot énekeltek (lehetőleg minél többfélét), az is hozzásegít a fejlődéshez, de mégis csökkenti annak a veszélyét, hogy megunjátok a kiválasztott számokat. Sajnos ugyanis a 0. forduló végeztével már semmi lehetőségetek nem lesz a módosításra.

Nem elég, hogy szeressétek a dalotokat, érezzétek is! Értsétek meg mondandóját, az érzéseket amiket kelt bennetek hallgatáskor. Próbáljátok meg ezt eljuttatni a közönségetekhez! Ebben egyébként külön segít az, ha figyelitek a közönséget, ha látjátok a reakcióját.

Vegyük az általánosabb pontokat is, amire ügyelni kell a dalválasztáskor. Mivel ez egy keleti kultúrával foglalkozó rendezvény, a számok műfaja kötött. Első soron hivatalosan japán nyelvű számokat várunk, de engedélyezünk bármilyen más távol-keleti zenét. Lehet az pop, rock, metal, anime, dorama vagy film zenéje, de még ázsiai készítésű játék betétdala is. Ennek persze nem elég megfelelni, fontos, hogy létezzen hivatalos karaoke verzió is hozzá. Ha nem vagytok biztosak abban, hogy létezik, tőlünk bármikor kérhettek ebben segítséget.

Figyelni kell arra, hogy a két dal ritmikája eltérjen annyira egymástól, hogy meg lehessen egyértelműen határozni melyiket szántátok lassúnak, melyiket gyorsnak.

Nem említettük külön, de lehet a versenyre csoportként is jelentkezni. Egy csapat minimum 2, maximum 6 főből állhat. Itt plusz nehézségek léphetnek fel a hangfelvétel terén, illetve már a gyakorlásnál is a találkozók megszervezésével. Mégis egy csoport sokkal könnyebben teremt jó hangulatot, és egy jól begyakorolt csoportos előadás igazán szenzációs tud lenni. Arra kell csak figyelni, hogy felosztásnál minden tagnak legyen saját szólója is.

A zsűri

A zsűri három tagú lesz és mind szakmabeliek lesznek. A szervezők egy kivétellel csak a szervezéssel fognak foglalkozni. Az évek alatt megtapasztaltuk, hogy nem lehet egyszerre tökéletesen ellátni mindkét feladatot. Míg Ronja és Tukeinon csak a szervezési teendőket fogja ellátni, addig Amina része lesz a zsűrinek, így ellenőrizni is tudja annak munkáját. Az előfordulóban a hangtechnikusok is részt vesznek a zsűrizésben, hogy ellenőrizhessék történt-e moduláció a hangfelvételeken.

Mit hoz a jövő

Ez most egy rendkívül nehéz megmérettetés lesz, de senki ne aggódjon, mert a későbbiekben is szándékozunk barátságosabb versenyt tartani. A jövőben fel szeretnénk osztani az év során tartott rendezvényeinket úgy, hogy mindegyik versenytípus sorra kerülhessen. Szeretnénk tartani évente egy énekversenyt (mindig arra a rendezvényre szeretnénk ezt tenni, amely előtt a legtöbb időtök lesz felkészülni - ez általában a tavaszi rendezvényekre fog teljesülni), egy Kaszinó karaokeversenyt, valamint helybeni nevezésű karaoke megmérettetést is. Szeretnénk olyan rendezvényt is, ahol nem tartanánk egyáltalán versenyt, több időd adva a szabad dalolásra.

Végül néhány tanács

* Bátran próbáljátok meg a versenyt, mert veszíteni biztosan nem fogtok rajta! Ellenben nyerhettek jó élményeket, tapasztalatot és talán legközelebb már sokkal bátrabban álltok ki nagyobb közönség elé.

* Ha bármi problémátok akad a hangfelvétellel, azonnal jelezzétek, kérjetek tanácsot a fórumunkon! Boldogan segítünk, de csak akkor tudunk, ha szóltok a problémáról. Tudjátok, "Néma gyereknek az anyja se érti a szavát".

* Nyugodtan kérjetek segítséget a számválasztáshoz.

* Az ének előtt egy órával már ne egyetek csokit vagy kekszfélét, ne igyatok édes vagy szénsavas üdítőt! Nem tesz jót a hangszálaitoknak, ének előtt pedig különösen nem. A túl forró vagy túl hideg italt is kerüljétek!

Tukeinon

Tegnap megvolt a záróvizsga és a védés. A védéshez a prezentáció a szokásos szóbeli fogalmazásikészségemhez képest egészen jól sikerült. A szóbeli záróvizsgánál már nem annyira jeleskedtem, borzasztóan izgultam, ráadásul nem annyira néztem át azt a tételt, lévén egyik könnyebb, arra tuti emlékezni fogok. Persze, de nem ilyen körülmények között. Azért összehadováltam dolgokat (képletek teljes káoszban x.x). Végül 3-asra értékelték, így összesen egy 4-est kaptam. Túlvagyok rajta. x.x Ennek nyomán ma már el is kezdődött a folytatása a német oktatásnak a melóban, illetve utána néztem japán tanulási lehetőségnek is.

Még aznap elszaladtam dokihoz, kissé fogytán voltam gyógyszerből. Amúgy brutál, a környékünkön lévő gyógyszertárat lassan én tartom el. XD No jó, azért nem, de így is ilyen 10k-ra jön ki egy hónapra a gyógyszer. x.x Bejelentkeztem az orvosomhoz is szombaton reggelre (egészen meglepett a szombati időpont). Most már igyekszem gyógyulni. x.x

A mai nap során bezúzom a Win7-emet és újabb esélyt adva neki újra felteszem. Na meg persze azért, mert WinXP-t nem is lehetne rakni a vinyómra. XD A Debianommal egyébkémt semmi baj sem volt a félév alatt, pedig egyszerre raktam fel a kettőt és jóval többet is használtam.

Mivel már október óta hanyagoltam a karaokés szervezői munkálatokat, most újult erővel vágok bele. Elkezdem az ellenőrzéseket és végre elkészítem a már tervbe lévő számokat is.

És végre olvasok. *.* Hihetetlen sok könyv vár olvasásra. Ráadásul SOmtól kaptam egy Kindle-t is szintén jó pár könyvvel. *.* Egyelőre felváltva fogom olvasgatni hol a Kindle-n lévő könyveket, hol a rendes papírps verziókat. Igyekszem most már jelentkezni is velük kapcsolatban. :)

A legutóbbi befejezett könyveim az alábbiak:

Christopher Moore - Csak egy harapás: A sorozat harmadik, egyben befejező kötete. Az első még könnyedebb humorú volt, a második kettő már inkább fárasztó és szóhasználatilag is inkább 18-as karikás. Jópofa könyvek, de már nem kicsit elegem lett Abbyból. XD Még mielőtt utána olvasva a történetnek valaki azt hinné, hogy egy átlagos vámpírtötrénetről van szó, nos, nem. Itt a vámpírság elég furcsa, ráadásul ebben a kötetben hemzsegnek a vámpírmacskákról. XD Alapvetően az első kötet az ajánlott bárkinek, aki egy humorosabb vámpíros történetet szeretne, de a második kettő már inkább óvatosan. Amúgy az írótól eddig legjobban a Mocskos meló tetszett (amiatt kezdtem el a többi könyvét is), meg még a Biff evangéliuma is kiemelkedő volt.

Neil Gaiman & Terry Pratchett - Elveszett próféciák: Kicsit olyan érzés volt olvasni, minthe leültem volna egy Supernatural epizódot nézni, mintha Crowley (a történetben is Crowley démon) és Castiel (a történetben Azirafael antikvárius angyal) egy saját epizódja lenne. Röviden az Antikrisztus eljöveteléről szól, pontosabban az ő születéséről és majd a 12. életévének azon napjairól, ami egy, a világvégéig tartó szombatig tart. Crowley és Azirafael főhösünk a hosszú Földön eltöltött idő alatt megszerették a világot és igazából már nem is annyira szeretnék, hogy véget érjen. Így összefogva megpróbálják azt megakadályozni. A történet elég kapkodós, pár oldalanként már más karakterről van szó. Elég sok benne a történethez szorosan kapcsoló lábjegyzet, amik kicsit zavaróak tudnak lenni, de a történet mindenesetre szórakoztató és a karakterek szimpatikusak. Van benne az Apokalipszis Négy Lovasa/Motorosa (meg még további 4), boszorkányok, jövőt megjósoló boszorkány próféciái, démonok, angyalok és persze gyerekek, köztük a fiatal Antikrisztussal, Ádámmal. Alapvetően bárkinek ajánlható.

Neil Gaiman - A temető könyve: Ezt a fenti előtt olvastam. Főhösünk Senki, akinek még csecsemő korában leölték a szüleit és őt is, ha segítségére nem siettek volna. Így azonban elnyerte a temető védelmét, így ott lakik és az ott lévő eltemetett holtak szellemei nevelik és tanítják. Az az érdekes ebben a könyvben, hogy gyerek a főhős, de igazából nem gyerekeknek szól. Egy elég tárgyilagos leírás található itt.

Neil Gaiman - Anansi fiúk: Erről nem írok semmit. Kedvenc Gaiman könyvemmé lett. Bátran ajánlható bárkinek. Meseszerű, szórakoztató, szenzációs. Olvassátok el! Egyébként meglep, hogy sokaknak nem tetszett, szerintem pedig nagyon szórakoztató és a Csillagporhoz hasonlóan ismét igazán meseszserű.

Még egy mangát/animét is megemlítenék: Kuragehime. Egy jó ajánló Mako blogjában található, igazából annak hatására vágtam bele. Két nap alatt megnéztük SOmmal és azóta belevágtam a mangájába is.

Január 1-én elment a fűtés és 15 fok van a szobában. Ma alig tudtam tanulni valamit, mert egyszerűen ilyen hidegben nem lehet (na meg már egy hete folyamatosan köhögök - amíg iszom a kakukkfű teát, addig jó). Az írásbelim legalább tegnap óta megvan. Még a szóbeli és a védés hátra van, holnapután lesz 9:25-től. Para, de már hamarosan túlleszek rajta. *.* Hideg van! >.
Nem vagyok egyébként valami jó hangulatban. Idegesít a hideg a szobában, hogy még így is magas a páratartalom és penészes a fürdőszoba fala, amit még csak le se takaríthatok, mert ki kellene hozzá szellőztetni a szobát. Legalább már meg lett javítva a berendezés és már nem jéghideg a radiátor. Sajna mire felmelegszik, jó késő lesz. Na meg míg a szoba is felmelegszik... :( Mosni kéne, takarítani kéne, dokihoz kéne menni (többhöz is -.-), de leginkább tanulni kéne! >.< Mou!!!

Már rég nem számoltam be a mostanában olvasott könyveimről. Több jó könyvet is olvastam, de most mégis egy mangát emelnék ki (záróvizsgát követően lehet beszámolok a többiről is): The Manga Guide To Databases. Ez a The Manga guide sorozat egyik tagja. A sorozat jelenlegi tagjai:

Az adatbázisokról szólót SOmtól kaptam meg és azt hiszem a jövőben be fogom szerezni a többi is. Egészen meglepő volt, nem számítottam rá, hogy egy ~200 oldalas mangába ilyen jól, ilyen sok információt bele lehet tenni. Egy konkrét történeten keresztül mutatja be a manga az adatbázisok alapvető információit. Bár alapvetőt írtam, szerintem sok felhasználó ennyi információt sem tud az adatbázisokról. Minden fejezet mást mutat be, majd utána pár oldalas összefoglaló következik, végül néhány feladat, hogy sikerült-e abszolválni az információt. A könyben szó van arról, mi az az adatbázis és miért van szükség rá, mi az a relációs adatbázis, majd miként lehet tervezni ilyet (bemutatja az E-R modellt, a normál formákat), majd bemutatja az SQL nyelvet, majd áttér különböző problémákra és megoldásokra (tranzakciók, lock, biztonság és felhasználók, valamint különböző hibákra és optimalizálási módszerekre). Végül bemutatja, hogy milyen széles körben lehet használni (például weboldalakhoz, de ezekre már nem olyan részletesen tér ki).

Mindenkinek ajánlom a sorozatot, akit kicsit is érdekelnek ezen tudományok. Jó betekintést nyújt és egy aranyos történeten keresztül tálalja az egészet. Így lehet szórakozva tanulni. Természetesen az adatbázisokat én jóval mélyebben tanulom, de érdemes volt elolvasni (és bármikor újra elővenni), mert egyes részeket sokkal jobban magyarázott el, mint a tankönyv, illetve tényleg nagyon jól összefoglalja az alapvető információkat. Utána bőven elég mélyíteni ezeket azok számára, akik ténylegesen is foglalkozni akarnak vele.


Kicsit más téma. Leadtam időben a szakdolgozatomat. Akit érdekel, itt elolvashatja és letöltheti a mellékleteit. Ami még hátra van, január 3-án az írásbeli záróvizsga 6 tárgyból, majd január 6-án a szóbeli a szaktárgyból (autonóm robotok) és a szakdolgozat védése. Ganbarimasu~!

Update: Tettem be napok szerinti elválasztást, így kicsit talán olvashatóbb.

Hétfő

Ezúttal Németországban. A héten hétfő este jöttünk és vasárnap este érünk haza. Hétfőn este 10-re volt tervezve a gép indulása, de olyan kevés utas volt, hogy már 10 perccel korábban el is indult. A várt 23:50 helyett már félkor meg is érkeztünk Hannoverbe (nem tudom magyarul hogy írják, de németül két n). Ott kicsit káosz volt a csomagok körül (az egyik beszorult a kanyarban és mind lezuhant a sínről), de hamar meg lett javítva a probléma és nagyon sokat nem kellett várnunk a sajátunkra. A taxis már várt minket a reptér kijáratánál. Fél 1 után értünk Bad Eilsenbe, ahol a Landhaus Lahmann hotelben szálltunk meg. Annak ellenére, hogy csak 3 csillagos, nagyon rendben van. Szép és takaros, a szoba tiszta, az ágy kényelmes, a fürdőszoba tűrhető méretű és van kellemes fűtés is. Megérkezéskor gyorsan kipakoltunk és mentünk aludni, mert másnap korán kellett melóba menni. Igazából másnak valószínűleg nem korai, meg mindig 7:45-kor kelünk, de a 8 órai reggeli azért nem olyan kellemes.

Kedd

Másnap reggel megreggeliztünk. Sajnos én nem nagyon, mert sikerült valami nagyon édes kalácsot választanom (plusz minden oldalról be volt fedve cukorral), amit egyszerűen nem tudtam megenni. A kért earl gray helyett zöld teát kaptam (és hatalmas adagot) - a nem filteres zöldet jobban szeretem egyébként, de filteresben inkább az earl grayt. Nagyon nem volt idő körülnézni, pedig volt választék, mert egy németországi munkatársunk jött értünk. Előbb az oberkircheni irodába mentünk belépési kártyákért, utána a Bückeburg mellettibe. SOm a szimulátorokhoz ment helyet keresni én meg egy másik munkatársunk (akivel most közös projekten vagyunk) másokkal közös irodájába. Délig csak megbeszélés volt a feladatot illetően, utána elmentünk ebédelni. Nagyon olcsón lehet ebédelni a munkahelyen, 3.7 euróért (normál főétel máshol kb 10 euró) lehet kapni egy kisebb főételt (hús, zöldségköret és krumpli), egy zöldségekből összerakható saláta (pritamin paprika, madársaláta, bab, répa, uborka és hasonlók), valamint jár egy pohár üdítő, egy csésze leves és egy desszert is. Teljesen rendben volt, nagyon megéri az árát.

Utána ismét meló estig. Este háronegyed 6-kor kezdtünk el szedelőzködni. Ugyanaz a kolléga fuvarozott minket, aki hozott reggel. Megkértük, hogy vigyen el a szállás közelében lévő boltba (kellett fésű, mert elfelejtettem hozni -.-), meg akkor már vettün pár rágcsálni valót másnapra (egy tortillát szupifinom enyhe salsa szósszal, valamint egy banános sütit - mint mondtam, rágcsát XD). Nagyon sok választék nincsen kajáldák terén. Van olasz meg görög, ami már kipróbált és jó. Annyit megjegyeznék, hogy ezek mind követik a német étkezési szokásokat, ami főétel előtt hozott salátát, majd rengeteg hús pici körettelt jelent. Nem egészen vágom hogy bírják. No egyébként a görögbe mentünk (az volt az oka, hogy előző nap pizzáztunk egy újonnan nyílt pizzázóban a Gazdagréti téren, ami egyébként rendkívül ízletes volt és a kínálata sem hétköznapi). Nem tudom a nevét annak amit kértem, annyit vettem ki az étlapból, hogy gombás valami krokettel, tehát jó lesz. Kaptam egy salátát, majd egy szép mini fazékszerű tálban szószos gombás gyros húst, mellé egy másik tányéron krokettet narancs szelettel. Finom volt egyébként, bár nekem kicsit sok volt ennyi hús is (pedig ez még nem is volt durva az ottaniakhoz képest). Közben szakadt az eső, így hiába kapucni és esernyő, mire a szállásra értünk (20 perc séta kb) ripityára áztunk. A radiátor sajnos nem tudta teljesen megszárítani a kabátot, még másnap is elég nyirkos és hideg maradt, totál fáztam benne. No egyébként fél 11-re már aludtam, brutál álmos voltam. Nem aludtam eleget az utóbbi napokban és elég fárasztó volt az előző napi utazás és az aznapi meló.

Szerda

Most szerdán írok. A mai nap kicsit jobban ment a felkelés, de a reggelit ismét eléggé elbénáztam. Kinézem egy jó kis májkrémet és egy pici kiflit... amiről kiderült azután, hogy megkentem, hogy brutál édes és ehetetlen lett. XD Ami viszont nagyon jó volt, hogy volt igazi, nem konzerv, pucolt ananász. *.* Jah, és mivel a tea olyan nagy adag volt előző nap meg álmos is voltam, így kávét kértem. Két adagot kértünk, de az elég lett volna 6 embernek is. Nem tudom miért kaptunk fejenként fél liter kávét (bár gyengébb az otthoni expresszónál). XD Ezúttal taxival menünk a melóba, 11 euróért vittek el. Utána még hosszan be kellett gyalogolni az épületig. Jelenlegi projektembeni munkatársam pont arra jött kocsival és bevitt minket. Ma délutánra volt várható egyébként még egy magyar irodai munkatárs (ő SOmmal dolgozik közös projekten).

Ismét elhelyezkedtünk a helyünkök. A tegnapi leírásból le is hagytam a bögre kérdését. Ott nem úgy van, mint nálunk a magyar irodában a konyha. Nincsen felszerelve, van ugyan tej meg ilyenek, hoznak maguknak teafiltert, de csak kérni lehet másoktól, illetve a kávéért is fizetni kell(ene - ott a persely, de nem nagyon dobáltak bele) 25 centet. Irodai bögre sincs, mindenki magának hoz. Van viszont pár darab vendégbögre. Ma megfejtettük mellette a kiírást: "Használatot követően mosd el és rakd vissza". Persze piros tollal át volt írva az alábbira: "Használat előtt mosd el és majd használat után rakd vissza". Na szóval figyelni kell. XD Nekem egy olyan bögre jutott egyébként, ami nem normál függőleges, hanem 60%-ban dől. Rendes vízszintesen le van csapva a teteje, viszont teljesen idióta, alig lehet így használni. XD A füle a lankás oldalán van, alig lehet megfogni. Aki kitalálta, azért nem véletlen olyanok a poharak, amilyenek. XD (csütörtöki update: sikerult lefotózni, muhahaha)

Ezúttal is meló volt délig. Ez egyébként annyit jelent, hogy ülök a gépnél és kódolok meg olvasom a dokumentációkat. Volt netem, de nem használtam másra a doksikeresésen kívül. Délben ismét ebédelni mentünk (egyébként ahhoz is jó 10 perc út a hidegben). Hasonló volt a felállás, főétel két körettel, saláta, leves, desszert és üdítő. Mondjuk a mai kicsit furcsa volt, mert előző nap is adtak ugyan szószt a húshoz, de a mai totál édes volt. o.O Furán illett össze, de azért nem volt rossz.

Újra estig meló. Legközelebb szerezni kell egy 2 literes palackot, mert nem igazán lehet semmihez se jutni a helyszínen. Egy fél literest töltöttem újra a csapban meg ittam egy pohár nagyon fura gyümölcsteát. Mindenesetre nem elég ennyi. <.< Ezúttal es stolbergi munkatárs hozott minket el a hotelig. Még vacsiztunk a tortillából (innen tudom, hogy finom :D) meg a sütiből. Most blogot írok és máris abbahagyom, mert folytatni kell a szakdogát. XD Szóval majd jelentkezem. :)

Kis kitérőnek a szakdogából (brutál nehéz és átgondolós a mostani rész és elég fárasztó). Nem említettem teljesen miért is jó ez a szállás. Pontosabban csak hogy takaros, szép és tiszta. Van TV is, bár nem hiszem, hogy bekapcsolnánk. Van masszázs szolgáltatás is (kiváncsiak vagyunk rá, hogy van-e hozzá hivatásos szakmai alkalmazott, mert egyébként a tulaj a recepciós és a reggelit is ő készíti (tojás, kávé...). Naponta újrahúzzák az ágyat és tisztítják a törölközőt (nem feltétlen, ha nem dobod le a földre akkor marad, elvégre nincs rá naponta szükség), ami szintén elvárható egy hoteltől, bár nem tudom 3 csillagostól is. Az mindenesetre nagyon tetszik, hogy vár csokoládé, gyümölcskosár (volt benne 2 alma, 3 mandarin és egy óriási mézédes kiwi), valamint két ásványvíz is. Ezt még másnapra is frissítették. Ma már nem, tehát nem jár mindennap, bár egyébként alma lent a recepciónál mindig van. Mindenesetre ez nagyon dob az ember hangulatán. Na visszatérek a szakdogához.

Csütörtök

Közben már másnap van. Reggel leesett a hó, kb 1 cm. Nagyon mondták, hogy itt annyira nem szokott, mert völgyben vagyunk (ami érdekes, mert jó meredekek az utcák a hotelnél, de lehet a munkahelyre értették). Nagyon szépen néz ki amúgy a környék, csak kár, hogy nincs lehetőség még fényben fotózgatni. Telóval meg sötétben nem nagyon lehet jó képeket csinálni (kellett volna hozni a fényképezőt >.<). No egyébként nagyon nem tudok most regélni, mert már a melóban és rögvest dolgozni kellene. Amit még kihagytam az eddigiekből, az a repülés. Írtam, hogy kevesen voltak, azt viszont nem, hogy a repülőtől mindig brutális fülfájásom van. Akartam venni valami orrspricnit, mert azt olvastam van olyan, ami megelőzi. Azt nem kaptam, helyette csak fájdalomcsillapítót fülgyulladásra. Úgy döntöttem kipróbálom a rágós módszert. Nagy örömömre kaptam Hubba Bubbát a reptéren (már egy ideje nem láttam nálunk közértben) - natúr meg kólás 6 csomagos pakkot. Azt rágcsáltam felszálláskor és igazából alig fájt a fülem. Leszálláskor már sajna nem úsztam meg ennyivel, szokás szerint mintha késsel szurkálták volna. Annyit azért segített, hogy míg normál esetben napokig fáj, másnapra már semmi baja nem volt. Remélem hazafele is rendben lesz. x.x Na most meló, később jelentkezem. :)
Közben SOm javaslatára javítgattam a typokat (vicces volt némelyik XD pl enni a sütőből süti helyett:D). Vissza a melóra. :) Jah, még előtte, Boldog Születésnapot bátynak! ^___^

Ismét jelentkezem melóból. Most voltunk ebédelni. Szokásos jó kis adag: zöldségkörettel steakszerű hús, borsos szósz és steakburgonya, random saláta, egy érdekes süti, spárgás májgombócleves és üdítő. Előtte megtudtam, hogy Martin születésnapja is ma van (ő a magyarországi iroda főnöke eredetileg, de most már amúgy nem egészen van így). Ennek megünneplésére nagy összejövetel volt az ebéd után. Volt szuperhabos alkoholmentes sör (megoldódott az üdítő kérdése :), weißwurst, valami nem-tudom-mi-a-neve hús (pástétomnak nézett ki, de párizsi állaga van, csak finomabb) és nagyon jó bajor mustár és perec. Most már ismét meló.

Ismét másnap van (már péntek), újra a melóhelyen. Kicsit visszatérnék oda, ahol abbahagytam tegnap. Miután a nagy közös ebéd véget ért, mindenki maga elmosta a tányérját, poharát és evőeszközét. Ez itt nem a takarítónő dolga, bár igaz nincs mosogatógép. Mindenesetre nagyon meglepett, hogy 30+ ember ebédjét követően ilyen szép rend lett. A magyar irodában egy ilyen étkezés után kitör a káosz és a rendetlenség (nem mindenki veszi a fáradságot arra sem, hogy legalább a mosogatógépbe betegye a saját cuccát). Ez azért elég pozitívumként ért.

Most pedig kicsit ugranék, mert semmi érdekes nem történt ezután egy jó darabig. Csak dolgozgattam (egy adatbáziskezelő programot írunk egyébként jelenleg, ahhoz írtam most wxPythonban olyan beviteli mezőket, ami figyeli beírás közben a bevitt karaktereket, nem enged illegális karaktert bevinni, valamint átformázza a szöveget a beviel végén, ha lehet, illetve jelzi a felhasználónak ha helytelen). Na tehát később délután anyukám írt egy SMS-t, hogy apukám felolvasta neki a blogomból a mostani bejegyzésem, és hogy örültek neki. Ez nagyon rendes dolog volt szerintem, nagyon feldobott. *.* Sosem tudják, hogy mi van velem, mert báty mindig elfelejti megmutatni nekik. Ezt most jó megoldás volt. :) Szóval köszi szépen, és örülök mindig neki, amikor írtok. *.*

Tegnap eredetileg úgy volt, hogy SOm estig dolgozik (természetesen akkor én is), aztán este 8-tól még tesztel a célhardveren (én meg közben szakdogázom). Ez végül nem jött össze, mert nem fejezte be a másik team a munkáját, így nem szabadult fel a szükséges projektor. Emiatt úgy döntöttek végül, hogy az a kolléga, aki mindig korán reggel kel és este korán megy aludni bejön másnap hajnalban, amikor még van lehetőség a tesztelésre, mi pedig így elmehetünk 8-kor (amúgy se lett volna értelme maradni). Így tehát dolgoztunk este 8-ig (addig befejeztem az éppeni idő beviteli mezőt, korábban megcsináltam az egész- és törtszámot, valamint a dátumot). Eredetileg elmentünk volna a munka helyszínén vacsorázni az étterembe (igen, van rendes beülős étterem is, nem csak ebédlő - elvileg jó és kicsit olcsóbb a kintinél), de olyan jól beebédeltünk, hogy mellőztük és reméltük a szálláson lesz majd gyümölcs.

A szállásra érve a hallban elvettünk 3 almát és a nappaliból egy kicsi gyömbéres kekszet meg puszedilit és azokból megvacsoráztunk. Igazából bőven elég volt. Azért valamikor kipróbálnám még azt az éttermet. <.< Már nem éreztem ilyen későn lelkierőt ahhoz, hogy folytassam a szakdogát, úgyhogy inkább olvastam. SOm meg a Minecraft szervert ügyintézte, arra próbált rájönni miért olyan lagos most néhány játékosnak. Végül kiderült a legutóbbi update okozhatta, mert más szerveren is jelentkezik a probléma egyes játékosoknál.

Péntek

Másnap, vagyis ma már egészen rutinosan reggeliztem. Már tudom miket érdemes elkerülni, na meg most is volt abból a szuper jó ananászból. Reggeli közben szólt a tulaj, hogy váltani kellene szobát amiatt, hogy egy rendezvény lesz és sokan előre foglaltak szobát és a mi szobánk már le volt foglalva a mai naptól. Így tehát reggelit követően összepakoltunk (még jó, hogy előző este lefotóztam a szobát). Egy másik, kisebb épületbe mentünk át. Annak a második emeletére mentünk fel. Itt már kezdett gyanús lenni, ahogy bementünk egy hatalmas vasajtón, elmentünk egy konyha mellett, aztán bementünk egy óriási szobába. Hát elképesztő volt az az új szoba. Egy komplett apartmanba lettünk átköltöztetve saját fürdőszobával, előszobával és konyhával, és hatalmas hálóval (jópofa a gerenda ami átmegy a szoba közepén), amiben még rácsos gyerekágy is volt (igazából ideális lenne most Ucchanéknak :). Szóval egészen elképedtünk. Kipakoltam aztán lementünk a taxihoz. Közben fotóztam kicsit, hogy fényben is legyen pár kép a helyszínről. Ma reggel is szállingózott a hó egyébként, igazából azokkal a takaros kis házakkal, fényekkel egészen karácsony hangulat van ebben a városban.

Na most már ismét a melóban. Megtudtuk, hogy a hajnali tesztelés eredményes volt. Most pedig visszatérek a melóhoz. Illetve még előtte. Mindig hallottam reggelente valami fura köszönést, valami moijn-moijn szerű valamit. Nem értettem, hogy a morgen alakult volna-e így át, vagy a morning (gutent egyébként se mondanak). Gyanús volt, amikor délután is azzal köszöntek, guten tagot komolyan nem hallottam soha. Rákérdeztünk később, és kiderült, hogy moin moin egy nem feltétlen reggelhez kötött köszönés (változó, van ahol igen), viszont azzal inkább ismerősok köszönnek egymás között. Ismeretlenebbek között inkább a morgen az elfogadott, meg délután a guten tag. Érdekes. Na akkor kódolásra fel!

Mai ebédnél alig voltak rajtunk kívül 3-an. Mint kiderült a péntek már hivatalosan is hétvége itt. Feltűnt már csütörtökön is, hogy a legtöbben elmentek délután 4-kor. Érdekes. Mindenesetre ma olyan 6-ig maradunk elvileg, aztán jönni kell még holnap egy olyan 4 órára (legalábbis 4 óra tesztelésre). Akkor valószínűleg én szakdogázni fogok, illetve tervezem, hogy a jövő hetet kiveszem melóból és inkabb ismét csak a sulival foglalkozom. Nincs már sok hátra, két hét a szakdogából és 4 hét múlva jön az írásbali záróvizsga. Aztán valamikor (másnaptól egy hónapon belül) a szóbeli.

Közben már a szálláson, már az új apartman konyhájában egy takaros kis asztalnál. Holnap fél 9-re kell beérni és délutánig maradunk. Kipróbáljuk az éttermet is ebédre. Igazából az ebédlő zárva lesz, pontosabban csak azoknak adnak ebédet szombaton, akik szerdáig lejelentették erre az igényüket. Vasárnap már nem kell dolgozni úgy tűnik, ellenben lesz fesztivál a bückeburgi várban, amire elmegyünk. Aztán este megyünk is haza. Most pedig kitérnék a mai eseményekre.

Szóltam a kollégának, hogy a jövő héten nem fogok dolgozni, úgyhogy csak annyi feladatot beszéljünk meg, amennyit még most befejezek, különben neki kell folytatni a jövő hét folyamán. Végülis elég gyorsan meg is írtam mindent, pontosabban már alig volt hátra, mikor SOm beállított Martinnal, hogy úgy néz ki szabad az egyik szimulátor, ki lehet próbálni. Gyorsan bemutatót kellett tartanom Martinnak a hét munkájáról, illetve elköszöntem a projektben a kollégától, mert mire visszaérek már el fog menni és már nem találkozunk. Utána el is mentünk a szimulátorhoz. Hát hű.

Ezt kicsit nehéz lesz elmagyarázni. Egy hatalmas gömböt kell elképzelni olyan 10 méterrel a föld fölött, lábakon. Ez egy helikopter szimulátor, amibe be lehet ülni, van benne az aktuális helikoptert utánzó karosszéria (tehát több helikopter szimulátor is van és többféle fépet utánoznak). Ebben lehet vezetni a helikoptert és a lábak aszerint döntik az egész gömböt, ahogy áll a helikopter. Mindehhez hozzájön még az ülés rezgése, valamint a hangeffektek. A döntés nekünk ki volt kapcsolva természetesen (elég ijesztő lett volna különben a lezuhanás XD). Az viszont meglepett, hogy lazán engedték, hogy csak mi ketten üljünk benne. Úgy működik a dolog, hogy a szimulátorokhoz tartozik 8 projektor, amik a gömb tetejére vannak illesztve. Ha valaki előre dől a helikopter fülkében és felnéz, akkor láthatóak is. Ezek vetítik a képet a gömb falára. Így kinézve a helikopter ablakán teljesen jól látszik, hogy éppen hol vagyunk és egészen valóságos képet ad. Na természetesen a világ nem igazi és elmarad egy igazi rendes helikopteres játékban látott vizuális csodától, de az elég megdöbbentő, hogy konkrétan mintha térben lennének az épületek és a fák. Persze voltak olyan csúcsaságok, mint pl hogy az autónak látszó fényes pontok az éjszakában valójában ténylegesen fényes pontok (1 autó 1db fényes pont XD), tehát nincs ott se autó, de még egy téglatest sem. No mindegy, lehetne mit fejleszteni rajta, de ez sajnos nem a mi részünk. Ami viszont kicsit zavaró volt az az, hogy 3 projektor nem volt jó. Az egyik pont a szemben lévő, így hogy mi van közvetlen a helikopter előtt, azt nem lehet látni. A másik kettő tőlem balra volt (én ültem amúgy a bal oldalon). Az egyik csak fehér képet adott, amin egy fekete csík szalagdált felfelé villogvam, amásik meg valami torz képet és nem jól kapcsolódott a szomszédos projektorok képéhez, így elég zavaró vol ránézni. Inkább kerültem is az, hogy balra nézzek. Ugorjunk az irányításra.

SOm pikk-pakk bekapcsolta a szükséges kapcsolókat. Én csak néztem, mert aki már látott ilyet akár filmen, az tudhatja, hogy rengeteg a kapcsoló. XD Elvileg 6 kapcsoló elég ahhoz, hogy indulásra kész helyzetbe lehessen állítani a helikoptert. Ilyenek, mint akkumulátor kapcsoló, kétféle üzemanyag pumpa (először a prime pump, majd a transfer pump), avionics extra áramzabáló digitális műszerek (amin láthatóak a digitális kijelzők, mint magasság, sebesség, stb), motor főkapcsolói (off, idle, on - elég bonyolultan mikor épp melyik) és az autopilot, ami azért kell, hogy repülés közben egy kar megmozdítása ne hasson mindenre, hanem megpróbálja szabályozni és közel megtartani a helikopter kívánt állapotát. Irányításhoz alapvetően három eszközt vettünk át. Egyik a pedál, amiből kettő van és ezekkel lehet azt szabályozni, hogy a helikopter balra vagy jobbra forduljon el. A másik a kollektív, ami egy fel-le húzható kar. Nem kell tartani, megmarad az állásában. Ez vezéreli a magasságot. Van még a botkormányszerű valami (cyclic), amit mindenfele lehet állítgatni, olyasmi, mint egy joystick, csak alapból nagyobb ellenállással (van rajta gomb, amivel könnyebben lehet mozgatni, elvileg az földközelben használatos, én hanyagoltam). Na most akármelyiket módosítva minden más is változik, tehát mindenre figyelni kell. Ha pl előredől a gép a kert előre döntve, akkor csökken a magasság is, fel kell húzni a kollektívet. Egyébként két pilóta van, mindkét pilótának van egy példánya ezekből és minkettő példány egyszerre mozdul.

SOm megmutatta hogyan kell, felszállt, repült mindenfele aztán visszaszállt a reptérre. Csak néztem. Aztán azt mondta, vezessek most én. O.O Felhúztam a kollektívet aztán abban a pillanatban fejreálltam. XD El se emelkedtem, már felfordult a gép (ki volt ugyan kapcsolva a mozgása a fülkének, de azért a képernyő pirosra váltott XD). Második próbálkozásra már elemelkedtem, majd bepördültem, amikor is átadtam gyorsan az irányítást és SOm megmentette a helyzetet, egyenesbe hozta a gépet és leszállt. Ezután megkértem mutassa már meg mégegyszer a felszállást. XD Szépet felszállt, repülgetett és rendben leérkezett. Hűha. Harmadik próbálkozásomra sikerült felszállnom! Repültem is egy kicsit, majd ismét elvesztettem az uralmamaz a gép felett és átadtam, de már SOm se tudta menteni. Ismét leestünk. Negyedikre már rendben felszálltam, de megint hamar visszaadtam az irányítást, mert egyszerűen iszonyat fárasztó a levegőben tartani és irányítani a gépet. Figyelni kell a külvilágot, hogy éppen mi van a közelben és merre tart a gép, figyelni kell a kijelzőket, hogy milyen sebességgel milyen irányba tart, (vertikális és horizontális is), és egyáltalán milyen magason van. Mindeközben bármelyik kar icipici mozdítására is minden megurgik és kompenzálni kell a többit. Eztán abban maradtunk hogy én felszállok, SOm pedig vezet aztán leszáll. A felszállás igazából innen már rendben ment. Azt viszont sehogy sem tudtam elérni, hogy eljussak egy A pontból B-be. Alig tudtam stabilan tartani a gépet, de még közben a mefelelő kormányozás és jó sebesség beállítás, hogy pont a célba érjek, na az nem ment. Próbáltam egyszer leszállni is, de végül inkább átadtam - pontosabban bepörögtem és SOm átvette. ^^"

A vezetés során viszont elég rosszul lettem. Nagyon zavartak a hibás projektorok, meg alapvetően a motion sicknessem (tengeri betegség magyarul, de az nem igazán írja le a problémát, mert nem kell tenger a hányingeres szédüléshez, elég egy 3D-s játék is) sem jött túl jól. Ami meglepő volt, hogy még a tényleges mozgás nélkül is olyan érzést keltett bennem a cucc, mintha igazából bedőlnék a géppel. Mire kiszálltam, már teljesen szédültem. Aztán utána visszatérve még egy kicsit dolgozni végig olyan érzésem volt, mintha még a gépben ülnék és előre meg oldalra dőlnék a helikopterrel. XD Az viszont tuti, hogy nagyon brutál helikoptert vezetni. Tényleg csak egy kis részébe kaptam bepillantást, de ehhez nagyon kell tudni, hogy mi mit csinál, érezi kell azt a gépet és sokat kell gyakorolni.

A szimulátorozás után még egy negyed órát dolgoztam. Még pont be tudtam fejezni a feladatom. A többiek már nagyon sürgettek, hogy menjük vacsorázni. Összepakoltam aztán elindultunk kifelé. Elnéztünk az étterembe, de elzavartak minket, hogy nincs szabad asztal, mert rendezvény lesz. SOm erre telefonált taxiért. Elég nehéz volt beszélni velük, igazából alig beszél bárki is angolul. A munkahelyen azért többet, de pl a hotelben, a taxisok meg az étteremben alig tudnak pár szót kinyögni. Nagy nehezen meg sikerült értetni a diszpécserrel, hogy hova kell a taxi. Végül ismét fel kellett hívni (ekkor már szerencsére egy angolul tudó nő vette fel - az volt a kérdése, hogy "Ön az a magyar ember?" o.O Honnan tudta egyáltalán, hgoy magyarok vagyunk? Vagy csak mi kérünk errefelé taxit? Bár a nem idevaló németek mindig kölcsönöznek autót...), hogy a főkapuhoz jöjjenek (minket minden reggel a másikhoz vittek). Nagy nehezen megjött a taxi. Elvittek a görögbe, ahonnan szintén el lettünk zavarva, mert rendezvény miatt minden asztal foglalt volt. o.O Ezután az olaszba mentünk, az üresen állt. *phew*

Kértem egy tonhalas salátát meg egy kis rákos, brokkolis, paradicsomos pizzát. Kaptam a saláta mellé egy nagyon jó gyroshoz hasonló, csak vastag és félkör alakú tésztát. Nagyon fincsi volt. Amúgy igazából csak salátát, pizzát meg tésztát árulnak. Volt egy furcsa malőr a rendelésnél. Megpróbáltam tárgyas esetben ragozni a pizzát, és biztos voltam benne, hogy das a névelője (a legtöbb külföldi szónak az). A pincér viszont úgy ragozta, mintha nőnemű lenne. Hát ezen elképedtem, hogy hát az nem lehet. Erre megtudtam, hogy olasz és nem igazán tud németül. XD Na szóval nem tőle fogok németet tanulni. Közben kiderült, hogy die Pizzában igaza volt, ez egy szokásos kivétel. :)

Vacsi után bementünk a közértbe. Ismét vettünk egy tortillát (maradt még szósz és ahhoz), meg egy kólát SOm fejfájására, valamint kis csokit hazára. Szépen visszamentünk a szállásra, és most már itten.

Na ezt még nem tudom szó nélkül hagyni. SOm gépében rossz a venti (előbb amugy Fan Errorral köszöntötte a gép és nem indult). Emiatt valami iszonyatos hangot produlál néha, éppen most is. Nem lehet leírni, de ilyen hangos recsegő hangot. Brutális. XD Holnap folytatása következik. :)

Szombat

No lássuk mi is történt ma, vagyis szombaton. Fél 8 előtt keltünk, hogy gyorsan meg tudjunk reggelizni és beérjünk még fél 9 előtt. Bent rögvest odamentünk ahol SOm dolgozott az elmúlt héten. Szépen lecuccoltunk ott, aztán már odébb is álltak a korán kelős kollégával intézni a tesztelést. Mindenefele mászkáltak és intézkedtek, úgyhogy én nyugodtan dolgoztam a szakdogán. Mire készen lettek fél 1 fele, sikerült végre kijavítani azt a hibát, amit már napok óta kerestem. Végre jól működik az útszakaszok összekapcsolása, ellenben így kiderült, hogy az egyenes útszakasz és a nyelő modellje hibás. Muh, az lesz a hétfői célkitűzés, hogy kijavítsam, de holnap már inkább a GUI-n próbálok dolgozni tovább.

Martin szólt nekünk, hogy 1 körül jön értünk és ha érdekeltek vagyunk a dologban, akkor már ma elvisz minket a kastélyhoz. Naná, hogy érdekelt minket. :D Végül kicsit később, csak olyan fél 2 fele jött értünk. Így is elég hamar kiértünk bückeburgba. Még egy fél órát sétáltunk, hogy eldöntsük hol ebédelünk meg a kastély előtt (az étterem lehet nem volt zárva a melónál, de valami kavarásból így jött le nekünk).

A kiszemelt étterem nem volt messze a vártól, de sajnos nem tudnám megmondani a nevét. Árban tűrhetőnek tűnt, úgyhogy oda mentünk be. Na a hely minden várakozásunkat alul, akarom mondani felül múlta, úgyanis rég nem vártunk ilyen sokat a kiszolgálásra. Legalább 20 percet vártunk egyáltalán az étlapra. Mindenesetre nem bántuk meg, mert ha a kiszolgálás lassú is volt, az étel annál jobb. Mivel volt helyi csapolt sörük, ezért azt javasoltam SOmnak, hogy kóstoljuk meg. Schaumburger Edel Herb sörből kértünk két pohárral. Hát az valami hihetetlen jó volt. Ilyen krémes habja volt és fűszeres íze, nagyon kellemes. Kértem egy főételt, amihez járt egy fincsi saláta (szokás szerint előbb hozták, komolyan nem értem), majd egy grillezett csirkemell sajttal bevonva, sült paradicsommal és fincsi paradicsomszósszal és rendkívül jól elkészített sült krumplikarikákkal. SOm valami sertéshúst kért marha steakkel és rengeteg zöldséggel, szósszal. A tálalás is érdekes volt, egy tűzforró fekete mélyebb vastálban hozták ki. SOkat vártunk, de megérte. XD

Ezután a kastélyhoz mentünk, 10 euró volt fejenként a belépő. Pontban 4 órakor engedtek be (nem értettük miért, mert már volt egy nagy tömeg bent). Először körbenéztünk a vár kertjében, ahol volt mindenféle pult. Érdekes volt a sülthalpult (hatalmas halakat árultak filézve, de egyben), de nem próbáltuk ki, mert elég volt már az ebéd. Volt egyébként mindenféle karácsonyi választék. Miután körbenéztünk bementünk a kastélyba. Na az nagyon szép volt, fotóztam itt már sokat. :D Bár lehet nem fog sok látszani belőle, mert vaku nélkül telefonnal készültek. Legközelebb viszek normális fényképezőgépet. XD Mindenesetre érdekes volt, hogy mivel bent is boltok voltak, ezért totál takarták a kastély falán a diszítést meg a festményeket. XD Ennek ellenére azért jól látszott, hogy tényleg nagyon szép a hely. *.* Miután körbejártuk a kastélyt ismét kimentünk. Már kezdtünk fáradni. Még megnéztünk pár pultot, aztán úgy döntöttünk elindulunk kifelé. Mostanra már voltak zenés programok is, de az aktuális néninek annyira sajnos nem ment. Martin javaslatára a vár közelében lévő templomhoz mentünk, mert elvileg a közelében biztosan találunk taxist. Szerencsére így is volt, pontosabban egy egész taxist találtunk. Egészen hamar visszavitt minket a hotelbe.

Ha már hotel. Reggel mondta a főnök, hogy olyannyira meg van velünk elégedve a hotel tulajdonosa (csöndesek vagyunk, rendesek vagyunk o.O), hogy valamiféle vendégek el lettek küldve, hogy mi itt maradhassunk. O.O Meg hogy be fogják vezetni a WiFit ide is, hogy legyen a későbbiekben. Hát wow. O.O Nem értem mitől vagyunk ennyire szimpatikusak, de totál jó. :) Mindenesetre ha legközelebb is jövünk és ide kapunk helyet, akkor hozunk kis kannát meg teát, mert itt van forraló is. Yumm. :)

Holnap elvileg később is kelhetnénk (főnök csak 10 fele fog), de inkább felkelünk reggel, hogy még tudjunk reggelizni. Utána összepakolunk és átmegyünk a másik irodába, ami gyakorlatilag a főnök házában van. Onnan fogunk majd menni este a reptérre.

Vasárnap

Ma már csak egy rövidke bejegyzés következik. Reggel csak 9-kor keltünk végül. Reggeli nem hogy volt még, de gyakorlatilag tele volt a reggeliző. Ezúttal már volt fincsi lazac is a választható dolgok között. :D Egy jó kis reggeli után összepakoltunk, utána jártunk hova is kell menni és el is indultunk a taxival. Közben a főnök is már elindult értünk (nem volt róla szó, azt beszéltük meg, hogy majd kopogunk az ablakukon, mikor megérkezünk). Pont egyszerre érkeztünk meg.

Lecuccoltunk, és ügyködtünk. Közben úgy döntöttem elérhetővé teszem végre a képeket. Ehhez gyorsan beraktam egy még régebben a DoConak írt galériát magamnak is. A színekért sorry, de nem nagyon foglalkoztam vele, csak gyorsan összapakoltam néhány majdnem random színt. A képek minősége se a legjobb, telefonnal készültek és ha már nem volt elegendő fény, akkor sajnos elmosódtak. Tekintsétek meg tehát a galériát.

Ma 4-től lesz egy kis közös ebéd elvileg tortával, majd 6-ra jön értünk a shuttle, ami kivisz majd a reptérre. Jó későn fogunk megérkezni. Már többet nem fogok írni ebbe a bejegyzésbe, de még mielőtt lezárnám, pár kifelejtett dologra kitérnék. Egyik a német felfogás, amit a német kolléga mesélt nekem. Történetesen az, hogy szerinte a németek sosem azt nézik ami van, hanem ami hiányzik. Tehát egy programba minden funkciót be kell építeni, mert ha nincs, akkor hiányzik és panaszkodni fognak, ha meg van akkor mindegy, max nem használják. Csodás. :) Másik, hogy nem tudom általánosságban így van-e, de a hotelben és a melóban is iszonyatosan nehéz az ajtókat kinyitni. Komolyan taszigálni kell mindet. Ami legfurább, sok helyen még a csap is ilyen, brutálisan erősen kell csavarni vagy felhúzni. Az is furcsa volt, hogy egész héten jegeces víz folyt a melóban a csapból. Olyan téren jó volt, hogy finom volt és lehetett palackozni, de kezet mosni nem volt kellemes benne. Ez az ivászati opció viszont nem működött már olyan jól szombaton, mert konkrétan meleg víz folyt a hideg helyett. O.O No ezúttal zárom is a bejegyzést, majd ismét jelentkezem, valószínűleg legközelebb már csak a szakdoga leadását követően. Akit érdekel mit csinálok addig is: nos, írom a szakdogát. :)

Tehát ezúttal a közös galéria itt lesz.

Pénteken este, október 29-én elvittem anyukámat színházba megünnepelni a születésnapját. Mind a ketten szeretjük a musicalaket és már régóta érdekelt minket a Rómeó és Júlia, de eddig egyszerűen nem sikerült jegyet szerezni rá. Most már bár nyáron megvettem a jegyet az Operettszínház októberi előadására, így is alig kaptam helyet rá. Azt kell, hogy mondjam, hogy teljesen megérte. Nagyon tetszet mindkettőnknek. Rendkívül jók voltak a színészek (ének, mozgás, játék, minden) és a színpadtechnika is. *.* Baromi sokat változott a színház az utóbbi időkben, egészen meglepő volt: mozgó színtér (körbe, fel, le), tűzjáték, fénytechnika, stb. Csak ajánlani tudom mindenkinek aki egyébként is szereti ezt a műfajt, tessék összeszedni barátot/batárnőt és elmenni megnézni, mert rendkívüli. *.*
Amit még nagyon megnéznék, az az Elisabeth, a Nyomorultak, a Hírnév, a Padlás és a Szent István körút 14. Valószínűleg van még más is, de ezeket mindenképpen. ^^
Amiket láttam:
- West Side Story (angol)
- A dzsungel könyve
- Rómeó és Júlia
- Spamalot
- Macskák
- István a király (ezt igazából nem láttam, ezt játszottam, én voltam a tömeg egy tagja, Ronja meg egy másik tagja :D)
- Jézus Krisztus Szupersztár (bár ez igazából angolul érdekelne)

Tegnap este pedig sort kerítettem végre a How To Train Your Dragon (Így neveld a sárkányodat) című filmre. Bűbájos volt nagyon, rendkívül aranyosak voltak benne a sárkányok rajzai (ebből még artbookot is elfogadnék *.* akárcsak egy élő éjfúriát XD). Ráadaásul tetszett az is, hogy végre nem negatívan vannak bemutatva a sárkányok. Nagyon aranyos film volt, mindenképpen kedvenc státuszt nyert. ^^ Aki egy aranyos esti animációs mozira vágyik, az ne hagyja ki! :D

Az elmúlt 3 hétben SOm 2 hetet volt kint Németországban. Hamarosan ismét kell menni, de úgy tűnik ezúttal én is menni fogok. Lett egy kisebb Pythonos feladat, ami kapcsolódik ahhoz, amit az utóbbi hetekben csináltam (az PHP volt PostgreSQL-lel, most meg CherryPy lesz szintént PostgreSQL-lel amennyit tudok róla). Végre ismét Python. *.* A tény, hogy Pythonban lehet programozni minden feladatot megszépít. ^^ A héten jó sok teendő lesz, többek között szereznünk kell koffert, mert 1-2 hétre már nem elegendőek a hátitáskák két személynek (főleg, mert az egyik rossz is, állandóan kinyílik).

Közben egyre jobban rá kell hajtani a szakdogára is. Valamiért borzasztó nehézkesen sikerült összehozni a Petri-háló modelles útszakaszokat. Most már a programozós része jön a dolognak. Azzal remélhetőleg már jobban fogok haladni. Hamarosan ismét jó lenne kivenni melóból egy hetet és csak a szakdogával foglalkozni.

Még egy főzési tanács: Ne tegyetek piskóta tésztába zabpelyhet. Még véletlenül se.

Nem volt valami kellemes a multhet. Az egeszet kivettem munkabol, de vegul nem sok mindent tudtam csinalni, mert a cont koveto napon lebetegedtem: hoemelkedes, folyamatos kohoges, orrfujas es tarsai. Mostanra mar csak a torokfajas maradt a kohogessel, de legalabb a kozerzetem javult es ma mar mentem meloba is (ha nincs is nagyon mit csinalni -.-).

Amugy az elmult heten azert jo dolog is tortent, ugyanis megszuletett "ChibiUsa". ^^ Csak igy emlitenem meg, az erintettek ugyis tudni fogjak mirol pontosabban kirol van szo. ^^ Mindenesetre gratulalok Ucchaneknak! ^___^

Újabb hosszú bejegyzés következik, ezúttal a 2010 Őszi MondoConról, mely október 2-3-án került megrendezésre.

Előkészületek

Ezúttal eléggé el voltam maradva a munkálatokkal. Ugyan versenykiírásokat meg zenekvízhez számlistát már hónapokkal korábban kellett készíteni, de a KFN ellenőrzéseket és készítéseket, valamint a kvízhez a számok konkrétizálását és megvágását szinte az utolsó pillanatra hagytam. Két hétten con előtt teljesen el voltam tájolva a rendezvény időpontját illetően. Ha Ronja nem világosít fel, hogy két hét van még hátra egy hónap helyett, elég kellemetlen helyszetbe kerültünk volna. Mindez a kavarodás onnan ered, hogy brutálisan sok meló van mostanában a munkahelyen és későn hazaérkezve már nem nagyon volt lelkierőm még a tanulást követően szervezői munkálatokkal foglalkozni (a fórumi feladatokat leszámítva). Ráadásul már nagyon kellene a szakdogával foglalkozni, de ennek most már semmi akadálya sem lesz.

A con előtti héten jól megfáztam (illetve az előtte lévő hétvégére felfáztam x.x), amit egy pénteki ételmérgezést tett igazán elviselhetetlenné. Aznapra terveztem számkészítést, de olyan állapotban voltam, hogy semmit nem tudtam csinálni egész nap. Szombatra kicsit jobban lettem, akkor végig KFN-eket készítettem és ellenőriztem. Sajnos vasárnapra is maradt készítendő és ellenőrizendő feladat, így eléggé el voltam maradva. Hétfőn nem mentem munkába, hanem otthon folytattam ezeket a feladatokat. Késő délutánra elkészültem a nyomtatandó anyagokkal is. Éjfélre pedig elkészültem a zenekvízre a számok kiválasztásával és alap megvágásával. Kedden melő után folytattam a zenekvízt. Akárcsak előző nap, éjfélre lettem meg a nyomtatandókkal, valamint a már levetíthető anyaggal. Szerdán ismét meló volt ezúttal késő estig, mert csütürtökön nem lettem volna sokat bent és péntektől egészen a következő hetet kivettem, hogy a szakdogával tudjak foglalkozni. A feladatnak meg szoros volt a határideje. Este 9-re értem haza. Aznap már nem foglalkoztam a szervezői feladatokkal. Csütörtökön csak délután kettőig dolgoztam, utána meglátogattam szüleim. Este pedig a dango készítést gyakoroltam, hogy indulhassak a versenyen. SOm javasolta, hogy inkább töltelékeset csinájak, így pénteken elmentem a boltba vörösbab szószért (előtte átjött Ronja, hogy megbeszéljük a KFN készítés előadás részleteit). Aznap is este értem haza. Akkor még ránéztem a KarListre, de nem volt már időm alaposan tesztelni, így az akkori állapotában tettem át a laptopra. SOm közben megérkezett a melóból, így ígéretünknek megfelelően levittük a kutyát sétálni. Nem sokkal azután, hogy megérkeztünk hívott Amina, hogy már a közelben vannak. 9 után nem sokkal érkeztek meg. Szóltam nekik, hogy még főznék pár töltelékes gombócot. Mivel ott főztem, ahol ők is aludtak, így szegényeknek meg kellett várni azt. 11-re lettem készen a különféle színű és ízű gombócokkal: marcipános kék, málnás piros, zöldteás zöld, natúr fehér, őszibarackos sárga bab és szilvalekvár töltelékkel. A zöldteás nagyon finom lett, de sajnos szétmentek, így ki kellett dobnom. A málnás az finom lett, de sajnos a bab töltelék az ehetetlen volt (nem az a kellemes édes, hanem sós és borzalmas - na persze én hibám, hogy nem kóstóltam meg előre) és mivel elég random került a gombócokba, így az tűnt a legjobb megoldásnak, ha megszabadulok tőlük. Így fél éjfél lett. Amináékat megfosztottam attól, hogy kipihenhessék magukat és még azt is buktam, hogy indulhassak a versenyen. ;_;

Szombat

Másnap 6:10-kor keltünk. Kocsival érkeztünk 7-re a rendezvényre. Nem akartak beengedni a parkolóba, mert nem kaptunk parkolási lapot (ami egy primitív nyomtatott lap, brutál egyszerű lenne olyat készíteni...). Mi Aminával bementünk az épületbe, addig Gh0sT megpróbálta elnitézni a parkolást. A szervezőiben ittünk egy pohár teát és magunkhoz vettünk egy rekesz vizet, majd felmentünk a moziterembe. Idő közben Gh0sT-ék Katayashival elkezdtek becuccolni a technikával. Mi addig Aminával kiraktuk a falra a lapokat. Mire Ronja és Kazuko megékeztek már egészen jól álltunk. Ronjával még raktunk ki szemetest meg Kazuko készített lapokat. Rohangáltam egy kicsit még tűzőgépet keresve, de a szervezőiben egyszerűen senkinek volt (tanulság, legközelebb vinni kell). Még volt egy óra kezdésig, úgyhogy teszteltük a mikrofonokat. Mindannyian énekeltünk egyet közösen váltott mikrofonokkal, majd külön-külön is. Utána már teljesen elment a hangom, gyakorlatilag beszélni is alig tudtam. Hamarosan megnyílt a kapu és megérkeztek az első karaokések (itt megjegyezném, Supermario valami brutál gyorsan beért az elsők között, jó sokat várhatott, hogy a sor elején legyen - és pedig baromi hideg volt x.x).

A hagyományos karaoke nyugodtan indult. A KarList progival kezdtem el vezetni a jelentkezéseket, de ahogy csoportos jelentkezések érkeztek rögtön elég randa hibák jelentkeztek. Elkezdtem közben javítani őket, de ahogy újabbak jelentkeztek úgy döntöttem Kazuko javaslatára, hogy most visszatérünk a hagyományos módszerekhez és papíron fogjuk vezetni. Azért én gépbe is beírtam a kéréseket.

Délután egykor került sor az előadásunkra Ronjával. Pénteken úgy tűnt eléggé kiesett már a KFN készítés mikéntjéből, így eléggé az alapoktól beszéltük át. Abban maradtunk, hogy meglátjuk kik lesznek az érdeklődők. Ha újak, akkor teljesen az elejéről kezdjük, különben inkább speciálisabb effekteket taglalunk. Végül elég vegyes volt a közönség. Ronja teljesen leblokkolt, úgyhogy bár ő kezdte volna végül én tartottam végig. Elég kusza volt amiatt, hogy a kivetítő nem ugyanazt mutatta, ráadásul nem felülre volt elhelyezve, hanem oldalt, így nehéz volt a gépet kezelni. Talán kicsit gyorsan ugráltam a témák között és eléggé pörögtem, de minél több mindent meg szerettem volna mutatni példákkal és ellenpéldákkal. Igazából még rengeteg dologról lehetett volna beszélni. Nagyon simán kitöltődött a rendelkezésre álló idő. A közönség egyébként totál jókat kérdezett és Deedo is sokat segített ötleteivel az előadás alatt. Végülis annak ellenére, hogy nem igazán készültünk rá nem lett olyan rossz (persze ezt azok tudnák megmondani, akik tényleg most találkoztak a programmal először).

Az előadást gyorsan befejeztem, mert indítani kellett a versenyt. Most nem engedhettünk meg magunknak csúszást, bár egy 10 percet végül így is elértünk a versennyel. A verseny maga jól és problémamentesen zajlott. Egy valaki nem jött végül el és nem is jelezte, illetve még Kurono jelezte, hogy késni fog, mert 3-4-ig programot szervez. Mivel csúsztunk 10 percet, ezért ismét hívtuk 4 után, de nem jelent meg. Sajnos bár így két (pontosabban 20-ig 1) versenyzővel kevesebben énekeltek mégsem tudtunk várólistást hívni, mert kifutottunk az időből. A zsűrivel mi félrevonultunk, így szegény Kazukónak és Katayashinak kellett a hagyományost intézni. Hát még soha ennyire rossz nem volt a zsűrizés, mint most. Egyrészt most nem tudott a szakmai zsűrink eljönni, pedig most nagy szükség lett volna rá, másrészt párosan voltunk. Ráadásul mind a négyen teljesen más véleményen (most nem volt olyan, hogy egyértelműen megvan a győztesünk, nem volt az az érzés, hogy "na igen, ez az!"; jók voltak, de vagy volt jelentős hiba benne, vagy egyszerűen hallottunk az adott versenyzőtől már jobb előadást is, illetve jelentősen javult, de még nem elég a dobogóhoz). Mégis, a pontok között alig fél pont különbség volt, így nagyon nem lehetett mit kezdeni se vele. Amina szólt, hogy ez így baromira nem lesz jó, a zsűrizés jelenlegi módján mindenképpen változtatni kell. Egy órát beszéltünk, ám mivel sűrgösen be kellett fejeztünk a Kokia beszélgetés miatt, így bár sehogy sem akartunk megegyezni, végül döntöttünk az eredmény mellett. Nagyon nem így kellett volna. Annyiban tudtunk megegyezni, hogy a jövőben ezt másképp kellene. Ez már egy előnevezetős komolyabb verseny, sokkal komolyabban kellene intézni, már nem vagyunk elegek a zsűrizéshez. Egyébként is nem lehet normálisan úgy zsűrizni, hogy közben konferálni kell, számokat intézni, közönségre figyelni stb.

A hagyományos így nekem teljesen kimaradt. A Kokiával való megbeszélésre maradtam volna eredetileg, de mivel annyira nem ismerem az énekesnő számait (kivéve a Chouwa Ito With Reflectiont, amit első hallásra megszerettem - a Gin Iro To Kami No Agitot azóta nem néztem meg, mert a főcímdalt követően a KFN-t kezdtem el készíteni a számhoz. <.<), ezért úgy döntöttem Lyrával megyek. Bemutatott a barátjának (ő is BME-s infós) és együtt mentünk el japán kajáért (én csak mochit szerettem volni, de elfogyott), majd megtanítottam őket gózni. Úgy tűnt nagyon tetszett nekik a dolog. ^^ Közben Amina és Ronja is hívtak, illetve még Katayashi is felkeresett, hogy segítséget kérnek az eredményhirdetéshez meg az oklevelekhez. Mivel nem tudtam volna játékot félbeszakítani mondtam nekik, hogy a győztesek nevét tudják, a falon kint van mindenkinek a neve, illetve én már leadtam, hogy kb hogy állítsák össze az ajándékcsomagot, csak az okleveleket kell megírni. Az totál kiment a fejemből, hogy a KFN-t is le kellene adni Szmörének, de mint utólag kiderült erre nem is lett volna lehetőség, mert csúszásban voltak és muszáj volt lerövidíteni az eredményhirdetést, hogy ne csússzon az esti koncert. A játékot követően elindultam megkeresni Aminát és Ronját. Lent futottam velük össze, pont véget ért az eredményhirdetés. Kimentünk levegőzni, utána felmentünk az emeletre. Ott találkoztunk Nighttal és Neelával. Neela a sírás határán volt, sejthető, hogy az eredményekkel van baj. Miközben elkezdtük megbeszélni a problémát egyre többen csatlakoztak hozzánk. Végül már egészen sokan voltunk, így kimentünk a folyosóra, ahol leültünk megbeszélni a problémát. Kiderült, hogy már régebb óta van probléma, csak erről eddig nem kaptunk semmi visszajelzést. Így nehéz tudni, hogy baj van és hogy nem lesz jó a jelenlegi rendszer. Eddig is mindig próbáltunk mindent úgy alakítani, hogy a versenyzőknek megfeleljen. Semmi értelme nincs megtartani a problémákat, úgy nehezen tudunk segíteni rajta. A megbeszélés alatt arra jutottunk, hogy az a legjobb, ha szerzünk még szakmai zsűrit és ezentúl a szervezők maradnak csak szervezői státuszban, illetve nem hívunk meg korábbi győzteseket a zsűribe. A versenyt is három fordulósra bővítjük és már a helyszínen kapnának értékelést a szakmai zsűriktől a versenyzők (részletesebben erről a fórumban). Volt arról is szó, hogy másnap tartunk egy 1 órás megbeszélést a hagyományos karaoke alatt, de ez végül elmaradt. A megbeszélés azzal ért véget, hogy már nem volt sok idő a koncertig, így együtt elindultunk le a nagytermebe.

Pici csúszás lett végül, így szervezőként csak mi mentünk be a nagyterembe felügyelni a termet, hogy idő előtt ne jöjjön be senki. Amikor egyébként beérkeztem Kokia épp a Chouwa Ito számot próbálta. *.* Pár perccel kezdés előtt szóltak, hogy minden szervező vonuljon az első sorba és figyelje, hogy a tömeg ne haladjon át az első soron a fotósokhoz a színpad közvetlen közelébe. Ronja lemaradt a megbeszélésünkről, így nem volt velünk és nem is láttam elől. Írtam neki egy üzenetet, hogy jöjjön előre (később kiderült, hogy nem volt nála a teló, így a terem végéből nézte végig). Hamarosan kezdődött is a koncert (álmomban se gondoltam volna, hogy az első sorból nézhetem *.*), ami valami hihetetlen szép volt. *.* Olyan szép bársonyos beszédhangja van annak az énekesnőnek. *.* És hihetetlen szép a hangja és a tehcnikája. Pillanatok alatt elröpült a koncert ideje (megjegyzem, egyedül a fényeffektek voltak rosszak meg persze a hangtechnika is lehetett volna jobb). Eredetileg nem terveztem, hogy végig maradok, de annyival magával ragadott, hogy nem mentem sehová. Csodálatos volt a Chouwa Ito előben és atöbbi általam még ismeretlen száma is rendkívüli volt. *.* Már csak azért is érdekes volt, mert én aztán nem vagyok az a koncertre járó típus. Olivia Lufkin koncertre egyszer mindenképpen el szeretnék jutni, de különösebben nem vonz a dolog. Ezt is lazán kihagytam volna, aminek nagyon örülök, hogy végül nem tettem. Még érdekelt volna a CD-je a koncert után, de el kellett kezdeni az esti karaokét, így siettem fel. Az estihez új listát kezdtünk, de meglepően hamar összejött annyi jelentkező, hogy le kellett, hogy zárjuk. Elég hamar elröpült az idő és már azon vettük észe magunkat, hogy fél egy van és már zárni kell. Szerencsére éjszakára bezárták a termet, így ott lehetett hagyni mindent. Együtt indultunk el a karaokés csapattal Gh0sT kocsijával. Még integettünk és kiabáltunk is a hazafele sétáló karaokés csapatnak, de nem hallottak meg minket. Olyan 1 körülte értünk haza. Zuhany, én olyan 2 fele estem ágyba, Amináék még beszélgettek.

Vasárnap

Reggel 8-kor keltünk és 9-re értünk be. Úgy döntöttünk feleslefes korábban beérni. Ismét teszteltük a mikrofonokat (konstatáltam, hogy ma se jött meg a hangom), aztán Ronjával átmentünk a 25-ösbe. Ott beszereztem Kazuko által kért mangákat és a mochikat is végre. Gyorsan visszamentünk és már kezdhettünk is. Acheron még a szervezőiben szólt, hogy kora délután érkezik a szervezőknek egy kis sushi és majd jöjjünk érte a szervezőibe. Mondtam, hogy abból nekünk akkor tuti nem jut (ahogy eddig se), mert abban az időben hagyonányosozunk és zenekvízelek, úgyhogy nem tudunk a szervezőibe rohangálni. Erre dél körül Acheron bejött hozzánk szólni(!), hogy megjött a sushi. Wow, nagyon jól esett. *.* Átmentünk a szervezőibe. Ott egy lány volt csak, aki őrizte a cuccokat. Úgy láttuk kicsit több sushitálka van (mindben olyan 8-12 maki), mint ahány program és mindegyikre jut szójaszósz és két evőpálcika. Így elhoztuk az egyik dobozkát. Abból jutott nekünk fejenként két maki. Olyan jól esett. *.* A hagyományos közben folytatódott tovább, majd fél 2 után nem sokkal indítottam a zenekvízt. Amúgy furcsán jóval kevesebben voltak vasárnap, mint szombaton. Szombaton egész nap tele volt a terem, vasarnap meg pangás volt (és nem csak a cosplay performance miatt, már reggel - lehet csak fáradtak voltak az emberek későn hazaérve a koncert után). Filóztam rajta, hogy várjam-e meg a cosplay végét (fél óra), de végül inkább elkezdtem a zenekvízt. Most igyekeztem nem húzni az időt és pörgetni a programot, hogy időben be tudjuk fejezni. Úgy tűnt elég nehézre sikeredett, bár az 5-ből 1-et kiválasztós rapid kategória az elég sikeresnek és eredményesnek bizonyult, akárcsak a magyar (azért néhány válaszon jókat szórakoztunk, úgy mint Simba Kimba helyett meg Ezüstnyíl helyett Ezüstagyar, de el lettek egyébként fogadva). A film kategória szerintem is nehéz lett, de az meglepő volt, hogy a J-Rock/J-Metal mennyire nem ment a közönségnek. Kicsit tartottam tőle, hogy rossz véleménnyel lesznek, bár a válaszlapokon pozitív visszajelzéseket kaptam amellett, hogy nehéznek nyilvánították a kvízt. Ezentúl a rapidhoz hasonlóvá kellene tenni a többit is talán. Még ha valaki fel is ismeri a számot, nehéz az anime címére is emlékezni. Annak meg különösen örültem, hogy a játék kategóriát azért voltak, akik tudták. :)

Zenekvíz után jött a hagyományos. Kazuko ekkor elbúcsúzott, így mivel én meg összesítettem, Amina vette át a konferálási feladatot. A hagyományos hamar véget ért. Elég nehéz az utolsó órában a szervezés egyébként. Akkor mindenki előre akaja magát kérni, amiben ha akár egy valakinek is engedünk, rögtön már is ilyen kéréssel fordul hozzánk, ráadásul azoknak rosszat teszünk, akik sorra kerültek volna, csak az előre kéredzkedések miatt már nem. Most engedtem (pedig nem szoktam), valamint előre vettem a listában azokat is, akik még nem voltak feliratkozva. Szerencsére csúszott az utána lévő program, így végül mindenkire sor került, aki még fel volt iratkozva.

Utána jött a Satoshi Kon megemlékezés (Millennium Actresst mindenkinek ajánlom, egyszerűen zseniális az az anime *.*). Alatta Ronja segített nekem az összesítésben. Mire véget ért az előadás (ami egyébként nagyon szépen összeszedett volt) már majdnem készen is voltunk. Utána jött volna a Perfect Blue előadás, de egy órát csúszott. Addig minket kértek meg, hogy töltsük ki az időt. Amíg összegeztem a pontokat Amina és Ronja énekelt, majd utána beraktak még vokális KFN-eket a DVD megérkeztéig. Közben meglett az eredmény, Ronjával átmentünk a szervezőibe okleveleket és ajándékokat kérni. Ott közölték velünk, hogy ajándék már nincs, mert mindet elvitte a konzol meg a rajz. O.O Mi a fene???????!!!!! Hát nem mondom, jól fel lettem húzva. Már 4 éve szervezünk conokat, hogy lehet ez még mindig probléma? Miért nem lehet megoldani ezt az egyébként nem egy hű-de-lehetetlen feladatot. Listát vezetni arról melyik részlegnek mennyi díj kell és hogy egyáltalán ki vett már át mennyit és milyen értékben. Az mondták nem tudták, hogy mi még nem vettük át. Úgy, hogy alig ért véget a programunk. Hogyan kellene nekem azelőtt leadnom az igényemet a díjakra ha az se tudom kik nyertek (mert ugye nem mindegy, hogy az adott kategóriát csoport vagy egyéni nyeri-e meg és hogy fiú vagy lány)? Amina a segítségünkre jött és végül Acheronnal sikerült abban megegyeznünk, hogy igényelhessünk a Mangafan pultjáról az összesített győztes csoportnak és egyéni indulónak. Amúgy meg nem is értem a problémázást az ajándékok körül, mert egy ajándék manga vagy újság rohadt jó reklám az adott kiadónak. Az meg kifejezetten bunkóság a pultoktól, hogy olyan ajándékokat adnak, amik a kutyának sem kellenek vagy selejtes a dobozuk (megtudtam Aminától, hogy előző nap egy törött dobozú fugárát leszakadt hátlappal akartak a karaokésoknak adni ajándéknak). Nem ártana végignézni a kapott ajándékokat és visszaadni a pultosoknak, hogy "ezt nem, helyette másikat kérünk".

Miután sikerült a plusz ajándékokat beszerezni, mentünk a színpadhoz. Ott futottam össze Pepével ls Julival, engem kerestek, hogy odaadják nekem a gó táblám. Az eredményhirdetés szokásához híven csúszott. Alapvetően nem értem miért kell megvárni minden eredményt, miért kell addig AMV-t vetíteni, amíg mindenki befut. Sokkal nagyobb értelme lenne beérkezési sorrendben felküldeni az eredményhirdetőket és csak akkor berakni AMV-t, amikor nincs következő. A fanfic felolvasás elég fura ötlet volt a nagytemeben. Kb semmit nem lehetett érteni belőle (ugyan színpad mellett a hangfalak mögött jóval rosszabbul hallatszik). Utána következett a fanfic eredménye, majd a nemzetközi konzol és a zenekvíz. Utána úgy döntöttünk már nem maradunk tovább Ronjával. Gh0sT-nak meg kellett még várni a film végét a pakoláshoz, de mi előbb elköszöntünk mindenkitől fél 8 és 8 között és elindultunk haza. Sikeresen rossz irányba vezettem el Ronját, így a 3-as villamoshoz értünk el jó lassan a metró helyett. Szerencsére neki elég hamar jött, én még jó sokat vártam a megállóban. Végül este 9-re értem haza. Végre ettem főtt ételt, utána felmentem olvasni. Lepihentem volna, de épp filmet nézett mindenki a szobánkban. Utána még teáztunk, már teljesen kész volt a torkom.

Még reggel elolvastam a szombati élménybeszámolókat (blogokban, fórumokban). Este nem láttam még semmi újat. Összeszedtem még a versenyek eredményeit és kiírtam a fórumba, utána mentem olvasni még kicsit, ami alatt jól bealudtam. Kicsit sok volt a szombati 17 és a vasárnapi 11 óra szervezés meg eléggé elszomorított a szombati probléma a verseny kapcsán. Ma még olvasok élménybeszámolókat, teázom (most épp narancsos puerht), fújom az orrom (most még jobban megfáztam, folyamatosan köhögök és fáj a torkom x.x), utána végre belevágok a sulis ügyekbe, avagy szakdoga és tanulás. Majd ismét jelentkezem!

Most hétvégén, szeptember 18-19-én került megrendezésre az AnimeCon. Ezúttal nem karaoke szervezőként, hanem mint gó oktatóként voltam jelen a szombati napon. Elég meg késve indultam el, így nyitás előtt csak olyan negyed órával sikerült beérnem. Addigra a többi oktató már megérkezett, úgyhogy gyorsan kipakoltam én is a táblákat. Kicsit átrendeztük a részünket, majd nem sokkal később már engedték is be a látogatókat. Az első fél óra nyugis volt, csak egymás közt játszottunk. Utána már megindult az érdeklődés a gó iránt és folyamatosan jöttek az érdeklődők az asztalainkhoz. Volta kifejezetten ügyesek és gyorsan tanulók. Amúgy kicsit idősebbeket sokkal könnyebb góra oktatni, mert nem annyira kell leragadni az atari-játéknál, egészen hamar át lehet térni az érdekesebb részekre. Amina, Gh0sT, Katayashi és Supermario felváltva néztek át a gós részlegre.

Olyan dél körül(?) szólt Amina, hogy menjek át vele a karaokéhez és induljunk duettben a versenyen, mert nincs elegendő jelentkező. Végül indultunk a hasonmás versenyen a Vocaloid - Magnet számmal. Nem sikerült túl jól, de mi legalább élveztük. :) A versenyszabályzat egyébként jelentősen módosult, hogy több legyen a nevező. Eredetileg a hasonmásversenynél egy kiadott lista lett volna, amiről a szervezők választanak egy dalt, amit minden nevező elénekel. Végül mindenki azt énekelhetett, amit akart. Amina egyéniben is indult ugyanabban a kategóriában, amivel meg is nyerte. :)

Volt egyébként egy chibi song verseny is, aminek annyi lett volna a lényege, hogy egy listáról lehet számot választani és azt kell a lehető leggyerekesebben előadni. Végül ott is bármit lehetett választani, így megígértem, hogy a délutánin indulok a Sailor Moonbóé ChibiUsa Bai Bai'tte Itta számával (csak egyszerűbb egy ténylegesen chibi songot előadni). Abban a kategóriában egyébként ténylegesen csak én indultam, illetve még a szervezők is előadták a Gackt - Vanillát, ami jó választás volt, csak kár, hogy nem vittek bele elegendő chibit.

A karaokénél egyébként tényleg elég pangás volt. Szerintem kellett volna a szervezők részéről egy kis közönség lelkesítés. Annyira rájuk ragadt a lehangoltság a kevés érdeklődő miatt, hogy azzal elég nehéz toborozni a potenciális karaokézőket.

Volt egyébként egy jópofa jelenet a karaokénél. A rajzverseny kicsit később kezdődött, ezért belecsúszott a karaokébe. Szóltam Aminak, hogy mondja már be, hogy hány perc van még a rajyversenyből mire az alábbit mondta be: "Figyelem, a hangverseny 7 perc múlva véget ér!.... izé, akarom mondani rajzverseny!". XD Ez cuki volt, azért látszott, hogy már nagyon szerette volna, ha inkább a karaoke megy már. ^^" Volt egyébként egy csúnya szervezői hiba. A karaokeverseny kellős közepén Kíra odajött, hogy neki kell az eredményhirdetéshez egy instrumentál szám és hogy azt műsoljuk fel. Negyed óra azzal ment el a verseny kellős közepén, hogy minden aláfestő zene nélkül a gépnél másolgatnak pendrivera. x.x Az bőven ráért volna fél óra múlva a verseny után. >.<

No egyébként kicsit visszaugranék az időben. Volt egy elég rossz élményem a connal kapcsolatban, az pedig a bejutás. Az egy dolog, hogy a biztonsági őr elég bunkón viselkedett, még a nagy nehezen beszerzett VIP jegyemmel sem volt hajlandó beengedni, míg az orra előtt fel nem vettem. Elszomorító volt, de ez rendben van, ez a dolga. Ellenben a VIP jegyet azért egyszerűbb is meg lehetett volna kapnom. Kapásból a kapunál lévő szervezők közül senki nem tudta, hogy hol lehete VIP jegyet kikérni és bár voltak közülük olyanok, akiket már ismertem, egyikük sem volt hajlandó a jelét mutatni, hogy hasonlóképpen felismert. Végül jó negyed óra ácsorgás után megtudtam, hogy picit odébb van a VIP sor. Az előtt meg jó pár látogatónak tűnő emberke állt. Megkérdeztem őket, hogy ők is a sorban állnak-e, amire az volt a válasz, hogy "persze"- Valójában egyáltalán nem, legalábbis nem a VIP sorban. Úgy kellett átfurakodnom rajtuk, hogy odaengedjenek végre a VIP ablakhoz. Ezután a jegy megvolt. Bementem és bent egy ismerős nem jött szembe (illetve egy-kettő igen, de ők akárcsak kint, most sem ismertek meg). x.x Az első ismerős az a szervezőiben volt végre Urán, illetve kint a folyosón még Mina. x.x Amúgy legalább Uránnal jól elbeszélgettem, meséltem neki Ucchanról, illetve Fifinek is elújságoltuk a nagy hírt, leesett rendesen az álluk, de örültek mind a ketten neki. ^^

No egyébként az idő nagy részét a gó asztaloknál töltöttem. Délután kimentem egy negyed órára a cosplay focit megnézni, amit Case már nagyon rég kért, hogy legyen megvalósítva. Úgy tűnt, hogy a jelenlevők nagyon élvezték, de én nem vagyok túlzottan oda a fociért, így ez sem nagyon kötötte le a figyelmemet sokáig. ^^" Viszont ha már gó. Volt egy 10 próba nevű program, ami szerint 10 bizonyos programban részt kell venni, amiért pecsétet lehet beszerezni. Mivel a gósoknál, vagyis nálunk volt az egyik pecsét, ezért totál megnövelte a forgalmat nálunk, folyamatosan rengetegen voltak. ^^ Ami egyébként meglepő, mert általánosságban a konzolon és rajzversenyen kívül mindenhol máshol elég alacsony volt a létszám a megszokotthoz képest.

Este 5 körül összefutottam Koreenáékkal. Rögtön átvonszoltam őket gózni. ismét bebizonyosodott, hogy a sakkozás nagy előny, mert Viktor hihetetlen ügyesen játszott élete első atari és gó játékában. O.O Jól elvoltunk, utána átmentünk Dobay előadására. Nekem ezúttal is nagyon tetszett, azért kár a Naushikaa-ért. ^^" Utána Koreenáék hazamentek, engem meg Amina áthívott a Taiko előadásra. a Kiyo-Kito adta elő, valami hihetetlen jó volt az a műsor. O.O Jó lenne elmenni a Patakyban november 13-án tartott StimmT! koncertjükre is. *.* Nem bántam meg, hogy Amina elráncigált rá mindenesetre. ^^

Este egyébként Amináék nálunk aludtak. Jó későn, 11-re értünk át. Még okítottam Gh0sT-nak is egy kicsi gót meg játszottam SOm-mal is (totál ügyes volt *.* és az egyik lépéssorozatomra akkor is büszke vagyok XD). Éjfél után mentünk el aludni.

Összesítve a gó oktatás komolyabban fárasztóbb, mint a karaoke. XD Na jó, inkább hasonló. XD Két hét múlva MondoCon, ott újra karaoke szervezőként leszek jelent. Remélem jól fog sikerülni. ^^

Egy kis érdekes programozás:


Grafika levlista:


Probléma:

A float alatt a 0..1 közti értékek értendőek jelen esetben. Az átváltás mindössze egy 255.0-val való osztás.

Munkahelyi kód:

Probléma:

Ez egy szorzási művelet. Rövidebben leírva:
time = rep * priVal;

Update: Újabb munkahelyi kód:

Probléma:

Felesleges iteráció. Rövidebben leírva:
mTmpmd_id = md_id;
mTmpwe_lst_nr = we_lst_nr;
mTmpwe_pos_nr = we_pos_nr;
mTmpwert = wert;

Hát ezeken jókat derültem. :)

Update 2: Újabb meló, ezúttal egy PHP-s projekt:


Probléma: Graaaaaaaaaaah!!!!!!!! Mindjárt sírok! XD Igen, meg lehet nézni az adatbázis jelszavát...