Hogy mindenki számára elérhető legyen, berakom a blogba Ucchan szuper salátáját. *.* Madársalátával a legjobb, de többféle módon is elkészíthető. A receptben hagytam Ucchan tanácsait is. ^^ Yumm~~~!!

Hozzávalók: (1-2 személyre)
- 2 db közepes paradicsom
- 1 db erőspaprika
- 1 csomag mini mozzarella
- 2 db karaván füstölt sajtrúd (ehelyett lehet sima trappista vagy sima füstöltsajt is)
- 1 kis marék napraforgó mag
- ízlés szerint pár evőkanál tökmagolaj vagy csak úgy érzésre ráönteni valamennyit, amennyi jól esik (ez a lelke az egésznek!!!)
- némi saláta (lehet vegyes saláta, vagy madársaláta, sima fejes saláta levelek összetépkedve, vagy rukkola) - ha nincs otthon saláta, akkor akár ki is maradhat, anélkül is finom, csak így egy kicsit még tartalmasabb
- só, bors, durvára őrölt színesbors

A paradicsomot, paprikát felkockázzuk majd megsózzuk. A sajtot is felkockázzuk és hozzáadjuk.
A mini mozzarellát vagy egyben hagyjuk, vagy mindet 4 darabba vágjuk. Ezeket összekeverjük. Hozzáadjuk a salátát. Majd megfűszerezzük az egészet a kétféle borssal ízlés szerint, beletesszük a napraforgó magot. Végül az egészet meglocsoljuk a tökmagolajjal.
Fogyasztás előtt kb. 5 percre érdemes a hűtőbe betenni.
Köretként, de akár magában főételként is remek!
Jó étvágyat! :)))))

Hommage à Ligeti - UMZE Kamaraegyüttes

2011. május 23. 19:30 - 22:30
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Ligeti - Musica Ricercata (1950-1953)
Csalog Gábor – zongora

Ligeti - Continuum (1969)
Spányi Miklós – csembaló

Ligeti - Aventures (1962)
Ligeti - Nouvelles Aventures (1962-65)
Barbara Hannigan (szoprán)
Károlyi Katalin (mezzoszoprán)
Paul-Alexandre Dubois (bariton)
Vezényel: Rácz Zoltán

Ligeti - Passacaglia ungherese (1978)
Ligeti - Hungarian Rock (1978)
Spányi Miklós – csembaló

Ligeti - Orgonadarabok:
Etude No. 1: Harmonies (1967)
Etude No. 2: Coulée (1969)
Ricercare (1951)
Volumina (1961-62/1966)
Szathmáry Zsigmond – orgona

Ligeti: Mysteries of the Macabre (1974-1977/1991)
Vezényel és énekel: Barbara Hannigan

Közreműködik: az UMZE Kamaraegyüttes

A 20-21. századi alkotások előadására és műsoron tartására vállalkozó, 1996-ban alakult UMZE (Új Magyar Zene Egyesület) kamaraegyüttese először 2006-ban, hagyományteremtő céllal rendezte meg az Hommage à Ligeti (Tisztelet Ligetinek) című koncertet. Ennek műsorát az akkor még élő klasszikus mester alkotásaiból állították össze, ügyelve arra, hogy kellő színességgel képviselje benne magát valamennyi korszak, műfaj, hangszerapparátus, így az évek alatt a zeneszerző valamennyi alkotása sorra kerüljön, megszólaljon. Ligeti 2006 júniusában elhunyt, így a sorozat célja már nem a köszöntés, hanem egyértelműen az ő emlékének, művészetének elevenen tartása lett. Azóta is minden évben megrendezik a szerzői estet, a születésnap (május 28.) körüli időszakban, de a komponista halálának napja is közel esik ehhez a dátumhoz. 2011-ben, Ligeti halálának ötödik évfordulóján szintén olyan alkotásokat hallhatunk, amelyek az előző években még nem hangoztak el. A művek nagy részében természetesen az UMZE Kamaraegyüttes a közreműködő, de a hazai zenei élet más neves kamaraformációi, szólistái is kiveszik a részüket a közönség és a szakma által egyaránt mindig nagy érdeklődéssel övezett eseményből.
A hatodik alkalommal megrendezett Hommage à Ligeti című koncerten az UMZE Kamaraegyüttes neves szólisták közreműködésével Ligeti György szólóhangszerekre, illetve énekesekre és kamaraegyüttesre írott darabjait tárja a közönség elé. Középpontban a szerző hatvanas évekbeli, kísérletező, igazi avantgárd arca, illetve e kísérletek kései folyományai és átdolgozásai.

Rendező: Művészetek Palotája

Az alábbi csomagok szükségesek hozzá:

canna: canna canna-shion canna-utils uim-canna kinput2-canna libcanna1g

uim: uim uim-canna uim-common uim-utils uim-xim libuim-data libuim6 uim-fep uim-gtk2.0 uim-qt

~/.xsession fájlba:
~/.uim fájlba:
Ezután SHIFT+SPACE vált a japán karakterek bevitelére. Space lenyomásával listázza az addig beírtak másik lehetőségét (melyik kanji, katakana, hiragana).

Ucchannak megígértem, hogy rakok blogba képeket a dango készítéséről. A jövőben megpróbálok beszerezni vörös babot (csak baromi drága <.< valami normális helyet kellene találni, ahol értelmes áron és minőségben be lehet szerezni). Lekvárral helyettesítettem, ami azért nem az igazi, mert a belseje inkább szilárdabb kell, hogy legyen. Másik, hogy sokkal több vizet kell adni a riszliszthez, csak nem mertem, mert legutóbb is szétfőtt. :( A zöld tea meg különösen szétmálóbbá teszi. x.x Hűtőbe meg nem szabad tenni, mert nagyon megkeményíti. Érdekes, hogy a ragadóssága az nem változik tőle. XD Na majd legközelebb jobb lesz. Még mindig az a nagy terv, hogy egyszer elkészítem a Dango Kazokut. XD

Pénteken sor került a műtétre. Anyukám elkísért ^^ (kísérő nélkül amúgy el se engednek a műtét után). Fél 11-re kellett érkeznem, hát ott voltam háromnegyed 10-re. XD Ehhez képest csak jó fél 1-kor engedtek be a várószobába (nem tudom hogy hívják, ahol a betegágyak is vannak). Előttem voltak négyen, őket mind altatásban műtötték. Még ott voltam fél órát, addig a nővér megmérte a pulzusomat, vérnyomásomat, bíztatott. Az egyik nőt pár perccel azután vitték el, amikor bementem. Meglepően gyorsan megvolt (olyan 20 percet volt a műtőben). Utána mehettem be én is. Hát tartottam tőle eléggé, de mind nagyon rendesek voltak. Olyan 10 percet voltam bent, abból is csak max 5 perc volt az egész. Jó fájdalmas 5 perc. x.x Utána két lábon mentem vissza (mindenki mást hordágyon gurítottak be az altatás miatt), csodálkoztak is a többiek, meg hogy egyáltalán hogy bírtam ébren. Volt már rosszabb is, de azért tényleg elég rossz volt. XD Az viszont tényleg meglepett, hogy egy SZTK-ban van több műtőszoba és még ilyen ágyas terem is. Ráadásul nagyon szépen rendben volt tartva, szép tisztaság volt. Egyedüli probléma tényleg csak a várakozás volt, de azon kívül nagyon jól ment minden. Anyukámmal utána haza taxiztunk, majd lepihentem. Mindenkin agoyn aranyos volt odahaza. ^^ Este végül apám átkísért Madárhegyre. SOm is pont akkor érkezett haza egy hatalmas nagy csokor "get better soon" virággal. *.* A hétvégén pihennem kell, majd szerdán megyek vizsgálatra. Jól vagyok, valamint végre megoldódott egy probléma. ^^

Nagyon tetszett a Teach Yourself sorozat japán tagja, így úgy döntöttem beszerzem a német sorozatukat is. Ma jött meg. ^^

Teach Yourself
Most már csak le kell ülni tanulni. ^^'

Con után este a hazaút alatt hideg volt és esett az eső. Sikeresen meg is fáztam. Kedden kb délre kellett elmennem a dokihoz megbeszélni a pénteki műtétet. Kiderült, aznap reggel van az üzemi doki látogatása is, de szerencsére kialudhattam magam, mert júniusban is lesz egy másik időpont. Így viszont elég sietősen kellett indulnom, sikeresen minden orvosi lapomat otthon felejtettem. Anyukám pont hívott, és mivel nála volt egy másolat belőlük, így megbeszéltük, hogy jön és hozza azokat. Végül kellettek is, úgyhogy jó, hogy hozta. O.O Megbeszéltük, hogy altatni nem lehet (nem csak a kardiológus miatt, már a megfázás miatt sem lehet XD). Jó kettőre végeztünk. Azért tartok tőle kicsit, de majd meglátjuk. Már mindjárt itt a péntek. x.x

Doki után elindultam Ucchanhoz. A Határ úton összefutottam Supermario4everrel, úgyhogy végigbeszélgettük a metró utat. Utána mentem fel Ucchanhoz, ^.^ Már a főzés végénél tartott, hátán a picurka Anitával. ^^ Kicsit besegédkeztem neki (addigra már majdnem teljesen kész volt, csak a salátát segítettem felvágni meg a muffin tetejéhez a masszát kikeverni), utána megebédeltünk. Beszélgettünk, meg közben megérkezett Laci is és csatlakozott. Anita közben jól eljátszogatott. ^___^ Sajnos nem tudtam sokáig maradni, mert sietni kellett órára. Laci éppen ment a melóba, így elvitt. Így is annyira siettünk, hogy ottfelejtettem a bonsait. ;_; Mindenesetre nagyon jól éreztem magam, gyakrabban lehetne ilyen kis találkozókat szervezni. ^___^ Jó lenne azért nem állandóan lebetegedni. x.x Akkor én is tudnék kicsit játszani Anitával. ^^'
Köszi Ucchan a találkozót és az ebédet, és a társaságot, az ajándékot és úgy mindent. ^___^

A japán órára olyan 10 perc késéssel értem be. éppen egy 15 perces dolgozatot írtak, úgyhogy nem volt rá sok időm. XD Majd kiderül, hogy ment. XD

Este 10-re értem haza. Eredetileg korábban mentem volna aludni, de úgy döntöttem akkor már összeírom az énekverseny eredményét. Már biztosan várták a versenyzők. Na meg előző nap a zenekvízt írtam össze, mert már így is eltelt egy nap a con óta addigra (pedig az énekverseny dobogósokat még aznap kiírtam). Nagyon siettem, így jó 11-re be is tudtam fejezni. Fél 12-re már mentem is aludni. Ma meg aludtam 9-ig és jól elkéstem melóból. ;_;

Következzék a legújabb BWoTDNR bejegyzésem, avagy Big Wall of Text, Did Not Read. Valószínűleg legalábbis hosszú lesz és nem tuti, hogy újra fogom olvasni kijavítani benne a typokat. XD Kezdődjék hát a beszámoló a 2011-es MondoConról, ami 2011. május 14-15-én került megrendezésre.

Előzmények

Ahogy sejteni lehet, a szervezés nem csak a helyszíni munkálatokból áll, hanem komoly előzetes feladatokat kell ellátni. Igazából jóval többet. :)

Rengeteg újítást vezettünk be a mostani conra. Egyik, hogy javasoltuk, hogy minden versenyre az első helyezett kapjon kupát. Nagyon fel tudja dobni a verseny színvonalát. Azt már nem tudom ki javasolta, de felmerült az is, hogy a korábbi konkrét tárgydíjak helyett legyen inkább kupon az ajándék. Ez jó a nyertesnek, mert nem olyan mangát kap, ami egy általa nem gyűjtött sorozat sokadik kötete, vagy egy olyan első, ami már rég megvan. Jó az eladónak is, mert így előfordulhat, hogy a nyertes a beváltással együtt mást is vesz (főleg, ha nem jön ki pontosan az összeg és nem szeretné a különbözetet veszni hagyni). Mindemellett nekünk is jó, mert megússzuk a küzdelmet a nyereményekért. Így tahát az első helyezettek kupát kaptak, valamint mindenki különböző helyeken beváltható kuponokat.

Lyra javaslata volt kicsit jobban megszervezni az élelemellátást, mert több részleg egyszerűen nem tudja megoldani, hogy elszállingózzanak az emberei a szervezőibe szendvicseket készítgetni és enni. Így lekérte előre az igényeit az egyes részlegeknek és meg is ígérte, hogy ki is szállítja azokat.

A zenekvíznél nem hoztam újítást. A legutóbbi bevált, csak szerettem volna kicsit könnyíteni rajta. Próbáltam jobban felmérni az igényeket, odafigyelni arra, kik miket hallanának szívesebben. Még azért csinálok majd egy statisztikai felmérést is, amivel jobban tudni fogom, hogy miként is alakult. Az egyedüli plusz a Hamasaki Ayumi kategória volt, ahol a szám címeit kellett kitalálni. Nagyon nehéznek tűnt, aztán mégis meglepően jó eredmények születtek rajta.

Énekversenyen rengeteg újítást vezettünk be. A legutóbbi karaokeverseny után átbeszéltük a versenyzőkkel mit is szeretnének, hogy lenne jobb és igényesebb a verseny. Így született meg a több fordulós verseny ötlete, vele az 1. Adarna Énekverseny. Itt már nem csak a hangfelvételt kellett előre beküldeni, hanem rögtön két számot kellett meghatározni: egy gyorsat és egy lassút. A helyszínen első fordulóban azt kellett elénekelni, amihez a hangfelvétel készült (ehhez előzetesen kaptak e-mailben értékelőt a versenyzők). Közülük lett kiválasztva 6, akik tovább jutottak a következő fordulóba, ahol a második választott számukat kellett elénekelni. Végül hárman juthattak tovább, hogy a nagy színpadon, nagy közönség előtt is kipróbálhassák magukat.

Komolyabb versenyben komolyabb munka is volt. Hónapokkal korábban elindítottam a nevezést a versenyre. Gyakorlatilag amint letudtam a záróvizsgámat, gyorsan átírtam a korábbi regrendszert és már indult is. Hosszú ideig alig volt nevezés, feltöltés plána nem. Az első határidőre már Németországban voltam. Négy hetet töltöttem ki, így gyakorlatilag az idő alatt semmit nem tudtam szervezni. Annyit tudtam csak intézni, hogy lássam milyne kevés a jelentkező, így kitoltam további pár héttel a nevezést. Végül még további fél napot kaptak. Így összesen 21 hangfelvétel érkezett be. Többen is jelentkeztek, de sajnos nem tudtak időben felvételt készíteni. Szerencsére már éppen hazaértem Németországból, mire a zsűrizésre sor került. Összehívtuk a zsűrit a határidő napján és jó négy óra alatt lezajlott az értekezlet. Elég komoly döntéseket kellett hoznunk. Egyik, hogy az egyik versenyző hangfelvétele effektezés miatt kiesett, így pont 20 jelentkező maradt. Mivel az volt a kihirdetett létszámkeret, így meghagyhattuk volt annyiban. Ám komolyabb versenyt ígértünk, így alaposan átbeszéltük a számokat, valamint megbeszéltük kinek milyen tanácsokat adhatunk, min érdemes még javítani a maradék két hétben. Végül 17-en jutottak be (a helyszíni produkciók alapján egyikőjük nagyon nem felelt meg a követelményeknek). Én közben egész héten és hétvégén reggeltől estig (ez hétvégén ált a reggel 8-tól hajnaligot jelent, hétköznap csak este 10-től 12-ig :) ellenőriztem a kapott KFN-eket és készítettem az újakat. A zsűrizést követően Amina mindenkinek megírta a tanácsokat (ez egy nagyon jó újítás volt, nagyon tetszett és nagyon hasznosnak tartom - egészen értelmet nyert vele az előre beküldls) és még este kihirdettem az eredményeket.

A következő hétvégén, a con előtt véglegesítettem a versenyszámokat (elkészítettem hozzájuk a kezdőképeket), ellenőriztem újabb számokat, még készítettem újakat, majd összeállítottam a nyomtatandó dokumentumokat (számlista, zsűrilapok, eredménylap, info lap a falra, összesítő xls, névjegykártyák, díjazási lap...). Jó hajnali 1-re végeztem. Másnap a zenekvíz számokat vettem át, kiválasztottam a számokat, megvágtam őket, majd elkészítettem a levetíthető KFN-es verziót és ismét a szükséges doksikat (szavazólap, megoldókulcs). Szintén hajnali 1-re végeztem. Jó álmos voltam másnap, de legalább egy héttel a con előtt már kész volt minden. A hét folyamán több nehézség akadt. Egyik, hogy dokihoz kellett mászkálnom (most egyelőre egy jövő pénteki műtét van kilétásban), közben intézni a zsűriket. Mária sajnos nem tudott most jönni (budaörsi templomban volt aznap az orgona felavatása), így más szakmai zsűri után kellett néznünk. Mária szerencsére tudta ajánlani az egyik tanítványát, és pár nap alatt meg is kaptam az elérését. Megkértem Aminát, hogy mint zsűritag, keresse fel és próbáljon még egy zsűrit szerezni. Volt még két jelöltje, de sajnos egyikük sem tudott eljönni. Végül engem kért meg, hogy meglegyen a három. Nem örültem neki, főleg, mivel tartani akartuk azt, hogy szervező nem zsűrizik. Egyetlen szerencsénk, hogy bár Ronja sajnos nem tudott eljönni, végül 3 segítőt beszerveztünk (Kazukot, Dakit és Lam'Ot - mind nagyon szorgalmasak voltak *.*), így meg tudtuk oldani, hogy én ne lássak szervezői feladatot a zsűrizés alatt.

Péntekre szabadságot vettem ki. Olyan délután kettőre végeztem is mindennel (100+ oldalt nyomtattam szokás szerint, bár már volt több is XD felvágtam a szavazólapokat, megcsináltam a névjegykártyákat), így a nap hátralévő részében kipihentem magam. Készítettem daifuku mochit a versenyre (és beraktam a hűtőbe, bár ne tettem volna - soha ne tegyétek be, teljesen megkeményedik ;_;), játszogattam: Portal 2-t akartam, ehelyett Sims 3-aztam és jól elvesztettem a karakterem <.< Most komolyan, kádban miért nem lehet tüzet oltani???? Miért kell ahhoz zuhanyzó? A tűzoltóság meg lassú volt és nem ért ki időben. -.- Utána indítottam tűzoltó karaktert. XD

Szombat

Háromnegyed 7-kor keltem, gyorsan összeszedtem magam és elindultam. Jó 7:40-re már az Örs Vezér terén voltam a 100-as buszon. Igen ám, de az sehogy sem akart elindulni. Konkrétan 8:30-ig nem indult el, vagyis 50(!) percet ücsörögtem várakozva az indulásra. Csak azért nem indultam el gyalog, mert abban reménykedtem bármelyik pillanatban indulhat (ugyanis el volt intézve a nagyobb járatsűrűség). Hiába indultam el tehát korán, csak jó 9-re jutottam el a karaoketerembe. Ennek az volt az oka, hogy miután 8:40-re odaértem az Expohoz, még további 20 percbe tellett a bejutás. Ez volt az egyedüli kicsit rossz része a dolognak. Az Expo területére túl könnyű volt bejutnom (ezt nem részletezném - lényeg, több szervezői őr kellene), viszont az épületbe meg túl nehéz. Sajnos azóta se találom a korábbi Staff kártyámat, amivel bejuthattam volna. -.-

9-re már bent voltam a karaoketerembe. Gh0sT és Katayashi javában rendezte be a termet. Kazuko kivételével már mindenki beért. Dakival elkeztük felpakolni a lapokat a falra. Utána átmentem a Holdfényhez, hogy átvegyem a korábbi HoldfényConos nyereményét. Venomon keresztül egyeztettem ugyanis velük, hogy jövök, legyen előre összeállított csomag. Az éppen kipakoló árusnak fogalma sem volt semmiről, azt javasolta, később menjek vissza. Visszatértem tehát. Hamarosan kezdeni kellett. Amina jól megbetegedett az utóbbi időkben, így nem vállalta be az előadását. Helyette rögvest belevágtunk a hagyományos karaokébe. Kicsit elbénáztam, mert nem nyomtattam új jelentkezési lapokat. Azt hittem van nálam, holott a HoldfényConos számlista volt csak az a vastag paksaméta. x.x Rövid volt a blokk, mert kezdeni kellett a versenyt. Megérkezett Aglája is, akit Mária ajánlott. Megbeszéltük a zsűrizés menetét, aztán bele is kezdtünk. Elsőként beéneklés volt. Előre kiadtunk három dalt, amit meg kellett volna tanulni. Túlzottan nem tették meg, így a harmadik szám gyakorlatilag improvizáció volt (egyébként meglepően jó kis kórus lett belőle :). Többen féltek énekelni és nem voltak hajlandóak a kezükbe venni a mikrofont. Amina jól lehordta őket, amitől szerencsére azért a versenyre összeszedték magukat. Az első forduló hasonlatos volt a korábbiakhoz. Pontozott a zsűri, majd verseny után elvonult értékelni. A verseny alatt minden rendben volt, időben kezdtünk, időben végeztünk. A 6 versenyző kiválasztása nem volt annyira nehéz, egy fél óra zsűrizés meghozta az eredményt. Ketten voltak nagyon közel még a bekerüléshez.

Ezután rövid szünet volt. Ekkor átjöttek a japán óráról ismerősök. Beszélgettük, átmentünk az árusokhoz. Nézegettünk japán nyelvű mangákat, valamint benéztem a Holdfényhez ismét. Végül abban maradtunk, hogy szóljak Mainak, hogy jöjjön el személyesen és 4000Ft értékben válasszon magának nyereményt. Sajnos addigra már elment, így nem tudtam róla értesíteni. Közben kicsit már éheztünk addigra, mert kenyér nem érkezett meg még a helyszínre és így Lyra nem tudta elkészíteni időben a szendvicseket. Szerencsére innen már nem sok idő múlva megkaptuk a szállítmányunkat. :) Hamarosan megkezdődött a második forduló. Na, itt megjegyeznék egy problémát. Többen is azt a taktikát követték, hogy nem tanulták meg előre a szöveget, lévén ki tudja tovább fognak jutni-e. Ez nem helyes mentalitás, így nem lehet versenyt nyerni. Akarjatok tovább jutni és ennek megfelelően készüljetek fel. Nem a verseny előtt egy órával kell még a szöveget magolni. Azt biztosan kell tudni, hogy álmotokból felverve is tudjátok, különben könnyen bele tudtok zavarodni egy stresszes környezetben, mint egy ilyen verseny. Fontos az improvizáció is. Ha nem jut eszedbe, nem megállni, hanem énekelni tovább valamit. Azt pedig tilos mutatni a közönségnek, hogy nem tudod, nincs vállvonogatás. Lehet, hogy maguktól észre se vennék a hibát. Pláne nem lehet belebeszélni! @.@ Az egyes produkciókat követően a zsűri tagjai mind mondtak értékelést, egy-egy észerevételt. A második forduló végén komoly dilemmába kerültünk, mert míg az első kettőt egyértelműen ki tudtuk választani, a harmadikról sehogy sem tudtunk dönteni. Két versenyző is megfelelt. Végül úgy döntöttünk 4 versenyzőt is tovább fogunk engedni, egyelőre döntetlen harmadik helyen. Összeállítottuk a sorrendet. Itt már nem hirdettük ki előre az eredményt, csak a színpadon tudták meg a versenyzők, hogy énekelnek a színpadon.

A KFN-eket levittem Szmöréhez, hogy felmásolja a színpadi fellépés előtt. Jó nehéz volt megtalálni. XD Közben javában vitték a segítőink a hagyományos karaokét. Még ettem egy pici sushit, utána mentünk is a színpadra. Nem jelentettük be előre, hogy végül négy versenyzőt fogunk felhívni. Szép sorban hívtuk fel a versenyzőket. Nagyon sajnáltuk Megumit, hogy belezavarodott a szövegbe, kár volt a hátrafordulásért és a "nem tudom" közönség fele mutogatásért. Nagyon esélyes volt a győzelemre. Egyébként mind a négyen nagyon ügyesek voltak. Hihetetlen volt, hogy annyi ember milyen csendben végig tudta ülni az énekeket. Amina körbe is érdeklődött, hogy miként tetszett az ottani technikusoknak, tobbö szervezőnek és segítőnek, és mind megszeppenten hallgatták. A zsűri most kicsit könnyebben hozta meg a döntését, mint az előző fordulóban. Elszaladtunk megírni az okleveleket, valamint összeállítani a díjakat (ezeket Lyra amúgy addigra borítékolta), meg a kupát. A segítőink közben ügyesen vitték a hagyományos karaokét. Gyorsan visszaértünk az eredményhirdetésre és kihirdettük az eredményt.

Ezután még beszélgettünk a versenyzőkkel fent az emeleten, majd bementünk a hagyományosban segédkezni. Gh0sTék átrendezték a termet, majd ment is tovább az éneklés. Este tíz előtt 15 perccel szólt az egyik biztonsági, hogy lassan zárni kellene. Javaslatomra gyorsan választottunk egy közönségéneket - végül Pokémon főcímdal lett -, és utána zártunk is.

Amina megbeszélte Angelusékkal, hogy mehetük velük. Végül már 7 ember összegyűlt hozzájuk. Abban maradtunk végül, hogy 5-en mennek, mert egy helyen laknak gyakorlatilag (egy utcára). Katayashi maradt, mert szülei érte jöttek, engem meg Rick elvitt egészen hazáig. Este 11-re így már otthon is voltam. Még az esti karaoke alatt kiírtam az eredményeket, így este csak elolvastam a vélményeket, majd jó éjfélkor mentem aludni.

Ezt kihagytam, mert időben sehova se tudtam tenni. Napközben egy elég problémás esetünk volt csak. Valamikor délután égetett kábelszag lett nálunk elől a techikánál. Nem találtuk meg honnan jött, de kb 10 perc után el is múlt. Nem is volt onnantól már semmi probléma. Azért megijedtem, nehogy tűz legyen. x.x Örülök, hogy végül nem lett semmi baj.

Még egy valamit kihagytam. Szombaton volt egy nagyon jó interjús előadás: "Magyar nyitózenék és beszélgetés a készítőjükkel". A srác rendkívül tehetséges, jó hangja van és nagyon jó dalszövegfordításokat készít. Amina felkereste az előadás után és úgy tűnik szívesen működne együtt az Adarnával. :) Infó erről majd később a weboldalunkon. Videóit itt megtekinthetitek.

Vasárnap

Vasárnap csak fél 8-kor keltem. Mivel előző nap nem jött össze a buszozás, így a Pillangó utcánál szálltam le és onnan gyalogoltam be. Jó fél 10-re sikerült végül beérni. Venomnak megmutattam a How To Train Your Dragon artbookomat, majd kiszaladtam Dakiékhoz, mert Lam'O otthon hagyta a Staff kártyáját és nem engedték be. Utána már szaladtunk fel a hagyományosra. Most én is részt vettem a mikrofonpróbában. Aminával elpróbáltuk a Hikaru No Go openingjét (előtte néztek be hozzánk a gósok), hát nem remekeltünk. Még elénekeltem agy Aoi Harut, van még mit gyakorolni rajta. XD Refrén már megy, de a többi nem igazán. Bár igaz, még nem nagyon énekeltem alapra (Tsunaga Roomot lehet már jobban tudtam volna, na majd azt legközelebb *.* meg a HeartCatch PreCure ED1-et *.*). Utána indult is a hagyományos. Most én írtam a jelentkezéseket, Kazu konferált, Dakiék indították a számokat és intézték a felvételt. Eredetileg lett volna valami koncertvideó, de nem érkeztek meg vele, így tovább tudott tartani a hagyományos karaoke. Ennek örömére akik jelentkeztek, három kivétellel mind sorra tudtak kerülni. Ezúton is bocsának Mystrának és Kazuknak, hogy már nem kerültek sorra. Nem tudtam, hogy mennetek kell (ezt legközelebb ne utána közöljétek x.x) és hogy Kazuko még csak nem is énekelt. :(

Vasárnap is megfordultam a sushis pultnál, egy kis toriyakit meg salátát ettem. Nagyon fincsi volt. ^^ Azért galádság volt, hogy pont előttünk volt, mert valahányszor kiszaladtam, mindig megcsapott a finom szója és gari illat. XD Lyra ismételten hozott nekünk szendvicseket, illetve még friss kávéval is kedveskedett.

Délután 2-kor jött a zenekvíz. Egészen sokan lettek most, gyakorlatilag teljesen megtelt a terem. Kíváncsi leszek a véleményekre, bár gondolom a szokásos probléma megvolt: túl nehéz volt. Pedig tényleg próbáltam könnyíteni, most kifejezetten refréneket vágtam ki, vagy a szám legelejét. A Rapid egyébként jól is ment a többségnek, a Hamasaki Ayumi és a J-Pop is kiemelkedő volt. A Kajiura Yukis és a Character Songos kategóriák lettek a legnehezebbek az eredmények alapján. Igyekszem készíteni egy statisztikai összefoglalót, az énekverseny eredményével együtt ide is be fogom rakni. Végül pont időben be tudtam fejezni. Gh0sT szólt, hogy a Star Warsosokkal megbeszélte, hogy egyiköjük majd jönne énekelni. Jött is, énekelt Frank Sinatrától két számot. Meg is ígérte, hogy a jövőben benevez a versenyünkre a HoldfényConon. :D Abban maradtunk, hogy este 6-ra visszajön, hogy videót is lehessen készíteni róla (egyik gósunk ugyanis szerette volna megörökíteni a produkcióját).

A zenekvíz után összesítenem kellett az eredményt. Kicsit nehezített a dolgon az, hogy Case közölte, hogy prioritása van a PV-s programjának, amihez sötét kell a teremben. Így a Gh0sT-tól kapott USB-s lámpával próbáltam olvasgatni a lapokat a totál sötétben. Nem volt túl kellemes, de még mindig nyugodtabb volt, mint a szervezőiben lett volna a sok mászkáló ember között. Bár a néhai visongások közepette tényleg nem volt egyszerű. Már bőven elkezdődött az eredményhirdetés, mikor még mindig összesítettem. Jó két és fél óráig ellenőriztem, számoltam, de csak meglett. Leszaladtam a szervezőibe és míg megírtam az oklevelet, Lyra összeállította az kuponokat tartalmaző borítékokat. Utána felmentünk a színpadra és kiosztottuk őket. Sajnos többen nem tudtak megjelenni, remélhetőleg hamar be tudom szerezni a nyertesek címét és postázni nekik a nyereményüket (a kuponok decemberben ugyanis lejárnak).

Ezután még sor került a Star Warsos videóra (illetve igazából még akkor, amikor összesítettem XD). Utána már csak össze kellett pakolni. Igazából addigra már összeraktam a cuccomat, csak a technikusok meg segítők rakták még helyére az asztalokat, rakták össze a technikát. Nyolcra végeztünk. Brutál hideg volt, teljesen átfagytam, mire este 10 után hazaértem.

Kihagytam a beszámolóból, hogy vasárnap azért én is énekeltem. Rikával előadtuk a Sailor Myu - Fire! cimű számot, Aminaéval és Mystrával a Mahoromatic - Mahoro De Mambot (nagyon jó lett szerintem =), illetve Lexyt felírtam galádul egy Maria Holic - Hanaji duettre, amit végül mind a ketten nagyon élveztünk. :) Jó lett volna még a Jungle Wa Itsumo Hare Nochi Guuből a Tropical Deluxot elénekelni - jópofa volt, hogy Megumi is az általam összevágott beszédes verziót választotta :D -, de már nem mertem elvenni több időt a látogatóktól.

Nem akartam mangákat vásárolni, de végül mégis körbenéztem. Első soron kanji gyakorlófüzetet szerettem volna beszerezni, de egy pulton se láttam (biztos vagyok benne, hogy korábban volt). Végül mégis mangát vettem. Most csak a Mangafantól. Kicist gyűjtök, hogy valamikor be tudjam hozni a lemaradásom, mert nagyon sok mangát szeretnék még beszerezni (meg már nagyon várom a Mennyei Dallamok és a Trigun folytatását ;_;). Ezeket szereztem be:

Rövid köszönet nyilvánítás teljesen random sorrendben:
segítőink, Lam'O, Daki és Kazuko: hihetetlen szorgalommal és kitartással dolgozták végig a két napot.
Aglája, Amina: a szuper zsűrizésért - és Amina, gyógyulj meg minél előbb! *.*
Katayashi, Gh0sT: a technikáért és a keverőpultozásért, nem volt semmi probléma a két nap alatt
KaraFun: mondhatnék, de valami hihetetlen kriminálisan működött, állandóan lefagyott
Avar: a mangák kiszállításáért (ne felejtsd el legközelebb kuponos megoldást :D)
Lyraevi: a szendvicsek készítésért, kiszállításáért és a segítségért az oklevelekkel
Acheron, Csaba, Mondo: hogy az egész létrejött
Versenyzők: hogy hajlandóak voltak kipróbálni ezt a korábbiaknál jóval keményebb versenyt
Koreena: hogy benézett és énekelt is ^____^
Rick: hogy hazavitt szombaton
drága SOm: hogy segített a J-Doramával kapcsolatos problémát megoldani XD (teljesen összekeveredett a sorrend és csak a verseny alatt vettem észre x.x), illetve a supportért az utóbbi időkben <3
És úgy mindenkinek, hogy egyáltalán volt és eljött. ^^

Eredmények

Zenekvíz: számlistája, eredménye, megoldása
Énekverseny: szabályzata, eredménye

Hangfelvételek

Erre egyelőre sajnos várni kell. Nem tudtuk vasárnap este már hozzám eljuttatni, így meg kell várnom, míg Gh0sT feltölti nekem. Légszi minél hamarabb! Vágást elintézem, csak töltsd fel nekem. Köszi!

Mégis elolvastam és nagyjából ki is javítottam. XD

2011.04.17.

Újabb érdekessék: Bad Eilsen és a meló környékén is a fű mindig 1-2 centire van nyírva. Komolyan, szinte 3 naponta nyírják a füvet. Amint nő pár minimétert, máris. O.O Ennek köszönhetően egyébként jó illat van ilyenkor. :D (amikor éppen nem trágyáznak <.< bár fura módon meló helyen ezt rajtunk kívül senki nem észleli, azt mondják nem éreznek semmit O.O)

Másik érdekesség, hogy rengeteg fagyöngy (az a nagy élősködő gömb a fák ágain ha jól tudom) van errefele.

Csütörtökön a melóban megünnepeltük annak a részlegnek a születésnapját, amelyiknek éppen most dolgozom. Volt leberkase (az ilyen párizsi állagához és színéhez hasonló hústömb, bár kicsit tömörebb és finomabb), meg alkoholmentes búzasör.

Pénteken úgy döntöttünk, mivel már csütörtökön sem ebédeltünk délben a melóban, ezúttal is kihagyjuk. Úgyis van később a másik ebédlőben még kaja. Át is mentünk délután 3 körül és azt láttuk kiírva a kinti táblán, hogy fél 5-től van a második lehetőség (az első 1-ig). Már elég éhesek voltunk, de kivártuk a fél 5-öt. Akkor láttuk, hogy az ajtón lévő tábla szerint pénteken csak fél 1-ig van nyitva és nincs második lehetőség, zárva az ebédlő. O.O Na akkor már nagyon éhesek voltunk, de rendelni sem lehetett. Aznap ráadásul este fél 9-ig kellett az irodában maradnunk. -.- Szóval végül 8-kor reggeliztunk és este 9-kor vacsiztunk ebéd nélkül. Hát nem volt túl kellemes végigdolgozva az egész napot. XD

Szombaton ismét melóba kellett menni, délután négyig maradtunk, utána mentünk át Bückeburgba. Ismét nem volt nyitva az az étkezde, ahova mentünk volna, úgyhogy a múltkori bisztróba mentünk be. Nagyon jó volt ismételten. *.* Utána benéztünk még egy fagyikehelyre a cukrászdába, majd elindultunk vissza gyalog át az erdőn. Mostanra már elkezdtek rendesebben levelet hozni a fák, már egészen szép zöld volt minden. *.* És ilyenkor nincs nálam a fényképezőgép sajna. :(

Most vasárnap egyelőre nincs tervbe véve semmi. Lejöttünk a másik hotelépület nappalijába és itt netezgetünk, pihengetünk. Visszanézve ezt a postot, csak kajáról írtam. XD

2011.04.11.

Tegnap meló után úgy döntöttünk, hogy Bückeburgba megyünk vacsizni. Érdekes módon igyanis Bad Eilsenben szinte minden étkezde zárva va hétfőnként (ez elég furcsa, értelmesebb lenni egymás között felosztani a hét napjait...). Azért is döntöttünk így, mert vasárnap egész nap a hotelben pihentünk, keveset mozdultunk ki, így nem ártott egy kis séta. Végül az első bisztrót kipróbáltuk, ami elég jó választásnak tűnt. Gourmet-Kartoffelnt kértem, amiben volt rukkolás, madársalátás és talán búzacsírás szószos saláta, mellé egy alufóliában és héjában sütött krumpli, hozzá rák, füstölt lazacszeletek és egy zöldfűszeres szósz. Nagyon fincsi volt. *.* Utána még ittam egy Chai Lattét is (tea alapú, tejet adnak hozzá meg fagyit). Ezután elindultunk gyalogosan a hotelhez. Most megint a kilátó fele mentünk, jóval rövidebbnek tűnt, mint a másik (bár térkép szerint kb hasonló hosszúak). Pontosan egy óra alatt értünk a hotelhez, negyed 9-kor még világos is volt. Hotelben amióta visszajöttünk sajnos egyáltalán nincs az épületünkben net, csak a másikban.

2011.04.07.

Galéria itt (nagy volt a fény, így nem láttuk mit fotózunk sajna)

Mai programunk Hannoverben a Herrenhauser kert meglátogatása volt. Reggel még gyorsan néztünk vonatot és kerestünk teaházat, utána indultunk is. Valami focimeccs lehetett, mert rengeteg focis szurkoló volt mindenfele Hannoverben (és majd este a vonaton). Miután odaértünk, először a teaházba vettük az irányt. Nem tudom, hogy a meccs miatt, vagy mert szombat volt, de ma rengetegen voltak az utcákon. A teaházban matét vettünk, mert előrelátóan vettem otthon 2x200g teát, csak éppen a második heti adag az otthon maradt. Vettünk sima zöld matéből 150g-ot, valamint valami barna színű pörkölt változatból is (most azt iszom, elsőre nagyon nem sikerült megcsinálni XD).

A teaház után gyorsan ebédeltük egy kínaiban. Elviteles papírdobozban kértünk édessavanyú szószos csirkés tésztát. Egészen más volt, mint az otthoni, nem volt egyáltalán szójás a tészta, mindenesetre jól esett mindkettőnknek. Utána Ubanhra szálltunk (50-es villamos), majd már meg is érkeztünk a kertbe.

Első meglepetés, hatalmas. O.O Mármint tényleg. O.O Az állomás két oldalán is volt egy-egy része. Kaptunk 5 euróért kis magyarázó füzetet, valamint további 4 euró volt a belépő (az állatkertbe 16 euró volt fejenként). Nagyon megérte, hihetetlen volt odabent, az állatkertet simán lepipálta. Ha egyszer nyáron ismét lennénk erre, tuti el kell ide látogatni és megnézni milyen amikor éppen lomboznak a fák (most sajna elég kopaszok voltak). Rendkívül szép volt a kert. Az egyik oldalon szabályosan volt minden rendezve, inkább sok fű volt és rengeteg szökőkút. A másik oldalon mindenféle növényből volt, valamint volt még külön növényház az orchideáknak, kaktuszoknak... Tényleg nagyon szép volt, beszéljen helyettem erről a galéria. :)

Este 5-kor már nagyon lefáradtunk, úgyhogy nem sokkal később indultunk vissza. Elég hamar visszajutottunk a vasútállomásra. Ott még megtértünk a Nordseebe is egy kis vacsorára. Az is nagyon meglepett. Az otthonihoz képest sokkal olcsóbb és sokkal nagyobb a választék. Megosztottunk egy paradicsomszószos garnélaráklevest és egy fish and chipset. Nagyon fincsi volt, még szívesen kóstoltam volna mást is, de majd legközelebb. ^^'

A vonat nagyon tele volt, de azért sikerült beszállni. A bückeburgi sofőr meg csak harmadik próbálkozásra értette meg, hogy hova szeretnénk menni, előtte két helyen megállt, hogy megérkeztünk. Hogy hova? XD Szerencsére kétszer is környező településre vitt, így nem sok időkiesés volt. Most már este a hotelben. Wifi ismét használhatatlan, blogot és galériát holnap elérhetővé teszem.

Addig is: Akartam írni a kutyahelyzetről. Elég feltűnően nincsenek a házaknál kerítések, így nem látni kutyát sem. Ennek ellenére rengetegen tartanak és viszik is sétáltatni. A kisebb lakóövezetekben érdekes módon kifejezetten nagy testű kutyákat tartanak. Lehet, hogy lakásban vannak, de kint hatalmas füves területek vannak, ahova le lehet vinni megfuttatni őket. Ehhez képest a nagyobb városokban nem annyira vannak ilyen területek, így ott kisebb testű kutyákat tartanak, amelyeknel elegendő egy kisebb séta is.

2011.04.07.

Ismét Németországban, következik a második két hét. Első megnyilvánulásom, hogy rohadt éhes vagyok, de lássuk mi is történt idáig.

Vasárnap elmentünk a főnökünk irodájába, és ott maradtunk, míg el nem kellett indulni vonattal. Azt a feladatot kaptuk, hogy idefele szerezzünk be négy nagy csomag mentolos Marlborot, mert elvileg olcsóbb a reptéren. Kinéztünk egy relatíve olcsó vonatutat, amivel háromszor kellett volna átszállni és rohanni, hogy elérjük a csatlakozásokat. A főnökünk azt javasolta, hogy tekintettel a két hatalmas kofferre, nagy táskákra az egy átszállásos, jóval drágább (3x) megoldást válasszuk. Ennek okán most először ültem ICE-n. Nos, tök jó volt, csendben siklott 200km/h-val (az utastérben volt sebességkijelző). Ellenben nem vettünk helyjegyet (igazából én nem is tudtam róla), úgyhogy két órán át álldogáltunk a mosdó előtt (annak ellenére, hogy szuperdrága ICE, sajnos nem volt túlzottan karbantarva - általában egyébként jó állapotban és rendben vannak a vonatokon) és ücsörögtünk a padlón, csak az utolsó fél órában tudtunk helyre ülni, ami egyébként nagyon kényelmesek, lazán megérik azt a plusz 5 eurót. A reptéren nagyon sietnünk kellett, mert nem volt túl sok feles időnk.

A magyar oldalon az volt az első megdöbbenésünk, hogy a repülőtérrel nem szerződött taxisok szabályosan letámadtak mindenkit, náluk olcsóbb, menjünk velük. Ennek válaszaként a szerződött fél pedig fiatalokat szerződtetett, hogy az is potenciális ügyfelekre vadásszanak, vegyék át illedelmesen a csomagokat és vezessék a maguk kocsija felé. Igazából mindkét fél megérthető (tényleg sokat kell fizetni azért a taxisoknak, hogy szerződött félnek dolgozhassanak, viszont nem fer a másik fél részéről sem, hogy ezt az összeget megúszva akarnak további kuncsaftokat szerezni). Mindenesetre nem annyira jó az utasoknak se, hogy így minden irányból letámadják.

Este 10 után értünk haza, ennek örömére nekiálltam kimosni a ruhákat, hogy szerdára vissza tudjam pakolni őket a kofferbe. <.< Éjfélre végeztem is. Hétfőn röviden beugrottam a melóba, majd utána átlátogattam a szüleimhez. Bátyámnak napokban volt névnapja, ezúton is Boldog névnapot neki! ^.^ Szüleim jobban voltak már, meg nagyon örültek (ahogy én is ^^), hogy hazalátogattam. *.* Este azért korán eljöttem, mert SOmmal még akartunk pár cuccot venni a visszaútra. Este még beugrottunk a Mammutba. Vettünk USB-s hubot, meg kerestünk pénztárcát, de azt sehogy sem találtunk.

Másnap mentem anyukámmal a dokihoz. Kicsit előbb odaért, így bejelentett. Ennek során két óra múlva (közben meg tudtam mutatni az utazásról a képeket) elsőként kerültünk sorra (általában 3-5 órát kell várni, úgyhogy most szuper hamar megvoltunk). Szokás szerint nem lettem sokkal okosabb, gyógyszer adag növelve lett ismét. Utána, mivel elég hamar végeztünk, anyámtól kértem pénztárca ügyében tanácsot. Azt javasolta inkább piacon próbálkozzak. Végül együtt elmentünk a Sárkánycenterbe, ahol rögtön találtam is egészen jókat 500-1000Ft-ért. Be is szereztem kettőt, meg kaptam még egy kis táskát is. ^^ Ezután elváltunk, anyukám ment haza, én meg át apám irodájába, mert még volt idő az esti japán óráig. Meg is ebédeltem, elbeszélgettünk, aztán mentem át órára. Ott belevágtunk a kanjiba. Egészen jók ezek az órák. Egyébként is nagy kedvem van a japántanuláshoz, de csak fokozzák ezek az órák. Megint este 10-re értem haza és még gyorsan nekiálltunk összecsomagolni másnapra a koffereket.

Szerda reggel elugrottam a háziorvoshoz. Elvittem neki az előző napi vizsgálat eredményeit, illetve írattam még ki gyógyszert. Csodálkozott is a doki, hogy még emelve lett, mikor már tényleg alacsony a pulzusom meg a vérnyomásom (eddig se volt a vérnyomásom magas egyébként), bár ott helyben mérve épp normális volt (amúgy EKG közben éreztem ám, hogy most szokatlanul alacsony, nem is tévedtem - brutál, hogy érzem ezeket O.O). Utána hazamentem, a gyógyszereket is elraktam. Kicsit lepihentünk, aztán megnéztük SOmmal a repülő utáni csatlakozásokat. Na ekkor ért minket egy elég csúnya meglepetést. Sejtettük, hogy mire este 10-re odaérünk, már ritkák lesznek a vonatok, de azt nem, hogy egyáltalán nem is fognak járni. O.O Még lenne egy jó 3-4 órás vonat és taxiút a hotelig, csak éppen nem volt mivel. Persze repülő Dusseldorfba négy id volt aznap, el nem tudom képzelni miért a késő estit kaptuk meg (mikor én csak arról szóltam, hogy a kora reggeli nem jó a háziorvos miatt). Sürgősen kellett megoldás, hát foglaltunk szállást egy dusseldorfi hotelben (aminek Villa Amani a neve - ez azért vicces, mert se én, se később a taxis nem akarta megérteni, hogy Amani, nem Armani XD).

Elmentünk a reptérre. Hihetetlen nagy dugó volt, úgyhogy annak köszönhetően, hogy a vásárlás miatt egy órával korábban elindultunk, éppen, hogy odaértünk időben. Most a kettes terminálra mentünk, ahol nagyon nehézkes volt az átjutás (érdekes, hogy az 1-esen hasonlóan szigarúak, de mégis minden sokkla simábban megy). Bent baromi gyorsan vásároltunk. Nem annyira akart ez összejönni, mert a kért ciginek elvettük az EU-n kívüli változatát (az 27 euró volt csomagja). Miután végigálltuk a sort, szóltak, hogy ezt nem vihetjük, az EU-s kell. Visszavittük, megkerestük az EU-s változatot. Az érdekes módon 2 euróval olcsóbb volt, egyéb különbséget nem láttunk rajta. A beszállókártyánkat kétszer is le kellett olvastatni, mire végre elfogadták. Utána már nem volt sok időnk. Én gyorsan hazatelefonáltam, SOm pedig válaszolt egy hölgynek a reptérrel kapcsolatos kérdőívhez (megépült az új SkyCourt névre hallgató épület, annak a szolgáltatásaival kapcsolatban tartottak felmérést, mire lehet még igény). Alig ért véget, már lehetett is beszállni. Érdekes volt, hogy ez a Lufthansa gép milyen kicsike volt az eddig Germanwingsekhez képest. Még nem is ültem ilyen pici gépen. Egy sorban 2x2 szék volt (nem kaptunk egymás mellé már helyet, de egy kedves úriember hajlandó volt átülni a kedvünkért *.*), és nem kellett hozzá külső lépcső se a felszálláshoz. A fejem majdnem bevertem a gép plafonjába, alig tudtam bemászni a helyemre, de legalább az ülések nagyon kényelmesek voltak. Kaptunk az úton egy szendvicset meg üdítőt is. Érdekes volt, hogy amilyen kicsi gép volt, a várakozásommal ellentétben annyival simább volt az út. Azt hittem ezt a kisebb gépet sokkal jobban fogja dobálni a szél meg miegymás. Fájt a fülem itt is, de nem volt olyan durva.

Miután megérkeztünk, mentünk átvenni a csomagokat. Szerencsénkre a mi csomagjaink jöttek ki elsőnek a szalagon (még ilyen nem vol). Utána mentünk is taxiért. Hasonló volt, mint nálünk, a kijárat előtt parkolt sok-sok taxi. Elég hamar el is jutottunk a szállásra, bár nehéz volt megértetni a szállás nevét a sofőrrel, cím alapján már el tudott vinni, bár sem ő, sem mi nem vágtuk hol van, mert azon a címen csak étterem látszott. Nem vitték túlzásba a szállás reklámját. Érdekes módon itt sokkal kisebb volt a szoba (bár a fürdőszoba nagyobb volt és volt benne kád *.*), ellenben kétszer annyiba került, mint a másik helyen az apartman (egy hetet se tudnék fizetni a legkisebb szobáért a fizetésemből -.-).

Éhesek voltunk, úgyhogy még vacsozáztunk gyorsan (kaptunk olivabogyót forro pogácsával *.* meg mellé ettünk kis tésztát). Holnap 8 előtt nem igazán akartak reggelit adni, úgyhogy az eredeti hajnali indulásnak lőttek. A reggeli fincsi volt (tojás, grillezett gomba meg cukkini és még egy csokis sütit is ettem, szuper jó volt), de rohadt drága (11 euró azért kissé sok fejenként egy reggeliért...). Utána elmentünk a reptérre és kaptunk totál olcsón átszállás nélküli vonatjegyet Mindenbe. Lehetett volna egy 54 perccel rövidebb az út több átszállással 3-szoros áron, de inkább az olcsó, átszállás nélkülit választottuk. Elég gyorsan el is telt az a majd három óra, szokásához híven szuper pontos volt. Ellenben már fél 1 volt akkor (1-ig van ebéd a melóban ugye), úgyhogy az ebéded buktuk. Mentünk taxiba, fél óra múlva eljutottuk a melóba. Most tehát itt, éhesen (ide nem lehet rendelni), még csak háromnegyed 3, és a kofferekkel nagyon nem is mehetünk sehova, csak rögvest a hotelbe. Hm, van nálam egy kis csoki.... <.< *megy dolgozni, gyorsabban is telik úgy az idő :)* Később jelentkezem!