Mostanaban szokas szerint ismet Nemetorszagban. A hetkoznapok az eddigiekhez megszokott modon telnek. Reggel 9-tol este 6-8-ig dolgozunk, utana olaszban vacsizunk es Edekaban vasarolunk, vagy az Esekaban vasarolt dolgokbol vacsizunk a szallason.

Szombaton melo utan terveztuk, hogy Buckeburgban ismet ellatogatunk a Helikopter Muzeumba, de sajnos mar zart, mire odaertunk. Az utobbi idokben fel lett ujitva, igy mindenkeppen erdemes lenne ujra elmenni oda.

Vasarnap Hannoverbe mentunk. Rengeteget setaltunk es egy szinhaz mellett egy teazoba is bementunk. A Vanilla-Chaira most nagyon ra vagyok kattanva. Nagyon jo illata van es az ize is remek. Teazgatas utan ismetelten setalgattunk, majd keso delutan elneztunk ebedelni a Kyoto Sushi Barba, ami kifejezetten jo volt. A teljes szemelyzet egy fo volt, egy idot japan holgy keszitette es szolgalta fel az eteleket. Elso soron sushi bar, igy mast nem is probaltunk, csak egy 2 fos sushi valogatast. Ez tartalmazott levest, kulonfele nigirit es sashimit es igazan izletesek voltak. Azt se tudom mikor ettem utoljara tenylegesen erlelt garit (amiket otthon lehet kapni, azok gyorserleltek, kemenyek es szinezettek), az is nagyon jo volt. Utana meg kaptunk ropogos edes sargadinnyet is (ilyen citromsargas, olajos szine volt a hejanak, nem is lattam meg ilyet). Nagyon kellemes volt, szerintem meg fogjuk ismetelni legkozelebb is.

Ismetelten 2 hetet vagyok amugy kint SOmmal. Miutan hazamentunk, egy hetet kovetoen jovunk majd vissza egy ujabb 2 hetes turnusra. Lehet meg kell majd menni. Iden mar lassan fel evet eltoltunk idekint. O.O

Kicsit másképpen fogok beszámolni a MondoConról, mert nagyon nehezen tudnám időrendbe szedni.

MondoCon

Előtte

Az utóbbi fél évben rengeteget voltam Németországban, így nagyon kevés időm volt csak a szervezésre. Amint hazaértem, ellenőriztem a számokat, már nem is volt nagyon érkezésem készíteni sajátokat. Kaszinó Rulettet terveztünk be úgy, hogy most ismét frissítjük a számlistát. Ez lazán jelentett 5x18 darab számot. Ebből persze elég sok már egyébként is készen volt, de azért akadt bőven készíteni való is. Ami kategóriák voltak:

- csoport: Az ebben szereplő számokhoz kellett 3-4-5 leosztást készíteni. Kazuko vállalta, hogy a meglévő számokhoz készít leosztást, így nekem gyakorlatilag csak pár számhoz kellett. Készített is pát új számot, illetve Kazu is.

- duett: Kazu itt is segített a számok leosztásában és készítésében is.

- csajos: Ezzel volt majdnem a legkevesebb meló. Pár elkészítendő szám volt csak, a többi mind megvolt.

- kúlos: Ezzel pedig a legkevesebb. Mindössze egy számot kellett hozzá készíteni.

- emoticon: Szándékosan ismertebb számokat válogattam bele, így készíteni se kellett számot hozzá. Ellenben nagyon elszámoltam a rá szánt időt. Azt hittem egy nap alatt meglesz. Ehhez képest három napom ment rá, míg találtam megfelelő képeket, megvágtam őket és rápakolgattam a hátterekre, majd még a számokhoz is illesztettem. Több, mint 200 képet vágtam meg és el lehet képzelni hányat kerestem, hogy ennyi meglegyen. A kategória egyébként úgy született, hogy Mystra egyik nap megálmodta és megírta a fórumra. Nagyon tetszett, úgyhogy azonnal be is terveztem, hogy ilyen lesz a kategóriák között. Picit módosítottam rajta, így nyerte el a mai formáját. Szerintem egyébként nagyon szórakoztató, ellenben az egyik legnagyobb kihívás. Célja az volt, hogy ének közben a kis képen látható ábrán szereplő helytetet, érzelmet kellett továbbítani a közönség felé valami módon (hangszín, mozgás, mimika...).

- extra: Ezt a kategóriát Ronjával találtuk ki közösen. Ez képvisel mindent, amit egy KFN-ben el lehet rontani: zavaróan mozgó szöveg, idegesítő effektek, elcsúszott időzítés, hibás vagy hiányzó, esetleg olvashatatlan színezésű alszöveg és hasonlók. Kazuko ebben is rengeteget segített, jóval több, mint a számok felét effektezte és tényleg nagyon jók lettek. Ennek a KFN-nek köszönhetően fel is fedeztem a programban két új nagyon jó kis effektet (szerintem nem szándékosan került bele a programba, bár szívesen megnézném azért a forrását, hátha mégis).

Úgy terveztem, hogy a con előtt két héttel hazaérve Németországból rávetem magam. Meg is érkeztem hajnalban, reggel már javában készítettem a zenekvízt. Annak jó egy napot terveztem be, végül két teljes nap volt összeállítani. Ennyit arról, hogy a hétvége alatt elkészülök mindennel. A következő hét végére sikerült az extra kategória kivételével mindennel elkészülni. Közben a Rulett programot is átírtam, mert zavart, hogy fix méretű az ablak mérete. Az átméretezés engedélyezésével egy olyan bugba futottam, hogy a felugró ablakokkal a fő ablakom elvesztette a fókuszt, így onnantól nem működött a Joker és Antijoker kipörgetése után a nyilakkal forgatás (konkréten azért, mert fúkusz hiányázban a program nem kapta meg a keyboard eventjeit). Ez így tarthatatlan volt, de akkor nem tudtam vele mit csinálni. Úgy döntöttem később visszatérek rá, egyelőre fontosabb volt, hogy a számok legyenek meg.

Már csak egy hét volt conig. Hétfőn és kedden Amina újításával, a Karaoke Máskénttel foglalkoztam. A számokhoz átnéztem a beérkezett fordításokat és beidőzítettem. Sajnos hétköznap elég rosszul haladtam, mert minden nap nagyon későn értem haza. Közben Kazu nagyban készítette az Extrát, így nekem már csak pár szám maradt hátra. Szerdára elkészültem velük, valamint végre sikerült egy elég csúnya megoldást találnom a fókusz visszaszerzésére a rulettes progihoz. Végeztem rajta Katayashi tanácsára még pár kisebb fixet is. Csütörtökön elmaradt a japán órám, így kicsit hamarabb értem haza (előtte SOmmal szuper jót DEETOztunk és kaptam egy iPhone 4-et is *.*). Ennek örömére megcsináltam és kinyomtattam a doksikat. Pénteken délután felfáztam, így fürdővel, gyógyszerrel próbáltam magam emberi állapotba hozni, na meg hogy kibírjam a hétvégét. Még azért összepakoltam az addig kifelejtett cuccokat. Szűkösen, de minden elkészült a conra.

Szombat

Szombaton hajnalban fürdővel indítottam, hogy el tudjak jutni a conra (sós fürdő csodákat tesz a felfázással). Ennek híján aligha ki tudtam volna tenni a lábam a házból, de nagyon kedvem se lett volna különben. Így viszont jóval korábban kellett kelnem, ami miatt irdatlan fáradt voltam egész nap, de legalább kibírtam a napot. Terveztem, hogy kezdés előtt még elrohanok megvenni a koreai könyvet, de egyszerűen semmi időm nem maradt. Kezdtünk hát.

A hagyományos karaoke a szokásos lelkesedéssel telt. Mindig jóval többen jelentkeznek. Azt hiszem tavaszra újra előveszem a sorrendező progit és átírom, hogy jóval igazságosabb legyen. Most semmi időm nem volt rá, így maradtunk a papíros módszernél.

A versenyt úgy terveztük be, hogy minden órában legyen. Megvan az az előnye, hogy sokkal többen bekerülhetnek, de azt hiszem ilyet többet nem. Inkább 2 óránként. A hagyományos karaokét nagyon nehéz volt miatta követni, valamint semmi pihenő időt nem hagyott, mert az állandó verseny miatt minden segítőnek és szervezőnek jelen kellett lenni. Így nullára sikerült redukálni a szabadidőt mindenki számára. Még szerencse, hogy a kaját mindig hozták nekünk, mert elmenni nem tudtunk volna érte. Mindenesetre nagy pozitívum volt, hogy most sokkal sikeresebb volt a rulett, mint korábban. Csoportosra például szinte sosem jelentkeztek, míg most kifejezetten sokan, illetve népszerűek voltak az új kategóriák is. Valószínűleg adott bátorságot az embereknek, hogy lehetett a közönségből segítséget kérni (amiben persze beletartozott az is, hogy többen voltak, akik úgy jelentkeztek segítőnek, hogy nem is tudták a számot XD). Az extrán és az emotikonon is jól szórakozott a közönség, illetve úgy tűnt az énekesek is. Akárhogy is, nagy vonzóereje van ezeknek a humorosabb kategóriáknak. Ilyesmit lehetne későbbiekben is. Azzal viszont számolni kell a jövőben, hogy tényleg sokkal több előkészület kell rá, nem ér rá az utolsó hetekben elkezdeni.

A szombati nyertesek:

Nagy újítás volt egyébként, hogy volt szervezői IRC csatornánk. Igaz, hogy a szervezői szobából állandóan leszakadtak róla az emberek (hozzánk az a wifi el se ért, a telómról osztottam a netet). Ennek ellenére hasznos volt, hogy minden részleg tudott egymással egyszerre kommunikálni.

A netnek köszönhetően a lejátszó géphez tudtam kodeket tölteni, különben buktuk volna az AMV vetítést, ami azalatt volt nálunk, míg mi a színpadon voltunk. Színpadon volt ugyanis a Karaoke Másként, amit Amina egy programsorozatnak tervez különböző felkért karaokésokkal. Most Rika (FMA Brotherhood - Again), Lucy (Blood+ - This Love), Megumi (Nodame Cantabile - Konna Ni Chikaku De) és Neela (Ayaka - Te Wo Tsunagou) léptek fel, akik a saját számaikat követően közösen az Ichigo 100% - Ike Ike számot adták elő. Mivel eléggé az utolsó pillanatban kértük fel őket (kint voltam Németben, mikor eszembe jutott, hogy már nagyon kelleen intézni azt is, így Aminára bíztam az intézését netem hiányában), ezért biztosítottunk számukra dalszöveget. Saját számaik alatt nem volt rá szükség, de szerintem azért nem baj, hogy kiraktuk. Sokat segít a tudat, hogy ott van.

A színpadi fellépés jól sikerült. Utána fél perc levegőzést követően (a karaoke teremben nincsen ablak, a légkondiból pedig semmit nem lehetett érezni => meleg volt és levegőtlenség) mentünk vissza elkezdeni az esti karaokét. Hagyománynak lehet már mondani, hogy ilyenkor újra szoktuk indítani az éneklők listáját és mivel 2 óránk volt rá, így tudtunk számolni a 24 fővel. Ehhez képest a 20. énekesnél szóltak a biztonságiak, hogy zárnák a termet. Úgy döntöttük a kimaradt 4-et átrakjuk vasárnap reggelre, mivel én megígértem nekik, hogy ők még tuti sorra fognak kerülni.

Este a felfázás miatt nem nagyon szívesen mentem volna haza BKV-val. Rick felajánlotta, hogy hazaszállít, így elindultunk Amináékkel és Rickkel. Először Amináékat raktuk ki, utána mentünk hozzám. Így végül fél 12 körülre haza is értem.

Vasárnap

Úgy döntöttem már kicsit jobban vagyok, így nem kelek fel korábban egy fürdő kedvéért, inkább kialszom magam. Fél 8-kor keltem, 8-ra már rég a megállóban vártam a buszt. 9 után nem sokkal értem be, így megint elég zsúfolt reggelnek néztem elébe. Venommal kipróbáltattam a 4 gigás SD kártyámat (üresnek mutatta, bár legalább beolvasta - azóta nem néztem meg, de tuti nem üres), végre elrohantam megvenni a koreai könyvet (A Silla királyság ékköve), illetve akkor már beváltottam a szervezői munkáért járó 2 mangát is, meg vettem hozzá még párat. Így megismerkedtem élőben is Viktor Orsival is, akit Uránon keresztül ismertem meg FB-ről és sokat játszottunk együtt. :)

Éppen visszaértem kezdésre. Alig volt időnk zenekvíz előtt, így csak hagyományos karaokét tartottunk reggel. Én is énekeltem egy számot, Lam'O-val a Suzumiya Haruhi No Yuutsu - Lost My Musicot (szerintem az még a God Knowsnál is hangulatosabb). Utána jött a zenekvíz. Az egész verseny alatt jól látszott, hogy az egyik csapat nagyon felkészült, szinte minden számot végig ujjongtak. Az alábbi kategóriák voltak amúgy:

- rapid: Ez már több zenekvíz óta van. Tulajdonképpen egyik legeltaláltabb kategória, bár ez igényeli a legtöbb felkészülést szervezői oldalról. Versenyzői oldalról kellemesebb, mert ebben lehet a legjobban tippelni. :) - shoujo, shounen: Mindkét kategória 30 másodperces részletekkel. Úgy döntöttem, nincs értelme annak, ha csak az egyik szerepel egy versenyen, így most belevettem mind a kettőt. Ez lehet így is fog maradni.

- trance: Ebbe az Exit Trance Presents SPEED remixelt anime számok tartoznak. Kifejezetten értekes mennyire nehéz lehet felismerni egy egyébként jól ismert számot, ha más a vokál, kicsit módosított az alap, valamint fel van gyorsítva. Egészen népszerű és ismert számokat se feltétlen ismertek fel.

- cosplay: Cosplayelt animékból kerültek ebbe számok. Voltak ismertebb animék és voltak nem annyira ismert animék is. Cosplay.hu-tól kaptam az infót a számokról. Érdekessége, hogy nagyon sok ismeretlen anime népszerű cosplayen pusztán azért, mert nagyon jól cosplayelhető ruhák vannak benne. Ez látszott az eredményen is. Ismertebbeket felismerték, ám a nem annyira ismerteket nos, nem igazán.

- játékok: Szeretem ezt a kategóriát, meg igazából nem is olyan nehéz rá készülni, mint ahogy azt a versenyzők hiszik. Igyekszem jellegzetesebb számokat választani, így a kiadott lista alapján egészen gyorsan rá lehet akadni azokra a számokra, amik esélyesek, hogy bekerülnek. Most egy kivétellel a játékok főcímdalát vagy záródalát raktam be. Ebben a kategóriában végül nem osztottam díjat, mert senki nem érte el az 50%-ot. Azt hiszem egy időre pihentetem.

- Ali Project: Ez a mostani extra kategória volt. Ezt nehéznek szántam és hát az is lett. XD Ez persze pusztán abból adódik, hogy Ali Projectnek elég jellegzetes stílus van és ez jól jellemzi a számaikat. Ebből adódóan nehéz megmondani, hogy melyik éppen melyik.

A zenekvíz igazi győztesei a Kuroi Neko csapat volt, akik 4 kategóriában (rapid, shoujo, trance, cosplay) és összesítettben is el első helyezést értek el. Gratulálok nekik és remélem legközelebb is jönnek! :)

Vasárnap is tartottunk Kaszinó Rulett versenyt. Aznap jóval kevesebben voltak a karaoke teremben, így jobban kellett turbózni ez embereket, hogy legyenek bátrak és jelentkezzenek. Azért a biztos cukorka díj, a kupon megnyerésének esélye, a közönségi segítség lehetősége és a jó szórakozás végül nyert és jelentkeztek rendesen. Az aznapi utolsó versenyen már nem volt elegendő jelentkezőnk, így úgy döntöttünk a szervezőségből is hozzá sorsulnk a versenyzőkhöz egy indulót. Daki, Kazuko, Lam'O, Amina és én jelentkeztünk. A saját sorsoló programom ellenem játszott és kisorsolt. XD Így végül én csatlakoztam a versenyzőkhöz az emotikon kategóriát választva. Szervezői ugyanis csak extrát vagy emotikont választhatott. Szívesen választottam volna az extrát, csak a 90%-át nem ismertem a számoknak, míg emotikonban pont ellenkezőleg, a 90%-át ismertem. XD Szerencsémre a Fushigi Yuugi - Start pörgötte ki Amina. Előnye az volt, hogy láttam az animét, így nem keleltt sokat filózni azon, hogy ugyan mit is látok a képeken. Korábban említettem, hogy ez a legnehezebb kategória. Ez ezért van, mert itt még ha ismered is a számot, se elég. Nehéz figyelni a dallamra, a szövegre, közben felfogni a kis képet, hogy ugyan milyen érzelmet is akar közölni, hát még azt továbbítani is a közönségnek valami módon. Örülök azért, hogy sikerült ezt valamelyest elérni. Bár a nagy ugrálásban kifogytam a levegőből az ének rovására, de legalább a közönség úgy tűnt élvezte. XD Utána még Aminával közösen elnyomtunk egy Jungle Wa Itsumo Hare Nochi Guu - Tropical Deluxe emotikont is, majd a közönség az extra kategóriából a Pokémon Főcímdalt. Abban is mókás módosításokat csináltam: Pokémont átírtam katakanával, helyenként átírtam a szavakat, máshol meg an angol dalszöveget írtam be.

A vasárnapi győztesek:

A versenyt követően felmentem a színpadra átadni a díjakat a zenekvízre (ahogy elnézem, két döntetlenben szereplő csapatot nem hívtam fel, nekik majd odaadom a kuponjukat utólagosan). Utána még volt két és fél óra zavartalan hagyományos karaoke. Elég jó lett egyébként a hangulat így estére. Komolyan megfordult a fejemben, milyen kellemes lenne ismét egy olyan rendezvény, ahol csak hagyományos karaoke van. *.* Lenne időm a sorrendező progi átírására is, ha nem kellene a versenyszámokat intézni, illetve végre lenne időm olyan számokat is készíteni, amiket meg szeretnék csinálni, de sosem jut rá időm. XD

Este még kiírtam a fórumokba a karaoke és a zenekvíz eredményét. Összességében jó volt a con a mi részlegünkön, bár fárasztó volt a sok verseny. Megvárjuk hogy lesz legközelebb, egyelőre nézem majd a visszajelzéseket (saját beszámoló írása előtt nem igazán szeretek ilyeneket olvasni, csak utána). Azért remélem tetszett a karaoke és a zenekvíz is az embereknek.

A két nap alatt két problémánk volt csak. Az egyik a csúszás a szombati színpadi fellépésünkre. Paraparások nem voltak túl kedvesek irányunkban. Megértem, hogy ők is a programjukat akarják, de ez így nem megy, hogy egy program késésével az összes csúszik. Szerintem az egyiknek engedni kell. Vasárnap hasonló probléma volt. A Japán és koreai videók szervezői jöttek a karaoke időnk alatt intézkedni a gépünkön, ami miatt fel kellett függesztenünk a programunkat. Szerintem ezt a tőlünk elvett időt a saját idejükbe kellene beleszámolni és nem tőlünk elszedni. A közönség meg nem érti mi van, miért van nálunk szünet. Ráadásul így is csúszva indították el a vetítést, ami miatt további időt vettek el az esti programunkból is. Marhára oda kellene figyelni a csúszásokra. Egy negyed-fél óra pluszt lazán rá lehetne számolni minden program hosszára, hogy ezeket elkerüljük.

Ujabb szokas szerint Nemetorszagban, bar most eppen Buckeburgban (igazabol a kornyeken) a korabbi Stolbergezes helyett. Net sajna nincs se a szallason, se a meloban, illetve csak a melobani kozos netezos gepeket lehet hasznalni erre a celra. Sajnos emiatt nem igazan tudok irni bejegyzest se.

Lenyeg: Reggeltol esti melo, utana elofordul, hogy repulunk a szimulatorokban. Este hol edzotermezunk a hotelben, hol az olasznal vacsizunk. Hetvegen szombaton is melo, vasarnap pedig kirandulas. Multkor Buckeburgba mentunk, most remelhetoleg Hanoverbe. :)

A Tokyo Friends négy lány történetéről szól. Az egyikük, Rei egy vidéki kis halászfaluból, Kouchiból jön fel a városban szerencsét próbálni, ahol a Sabakan gitárosának révén jön rá, hogy énekes szeretne lenni. Másikuk, Hirono szintén egy kisebb városból érkezik, hogy színdarabokat írjon és azokban szerepelhessen. A harmadik, Maki már addigra Tokióban él, a képzőn tanul és csak annyit tud a jövőjéről, hogy festeni igazán szeret. A negyedik, Ryoko szintén Tokióban él és titkárnőként dolgozik, miközben különös módon keresi az igazit. A lányokat egy kis bár köti össze, aminek köszönhetően összebarátkoznak és a történet során négyünk együtt élik át egymás örömeit és bánatait. Rátalálnak arra mit is szeretnének elérni és ki-ki elindul az álmainak megvalósításának útján.

Nagyon bájos történet. A négy főhős négyféle módon látja a világot és bár különbözőek mind a négyen, együtt nagyon jó csapatot alkotnak. Történetüket követve átélhetjük az őket érő jó és rossz eseményeket és szurkolhatunk nekik. Akárhogy is, nagyon szép történet, mindenképpen ajánlom annak, aki egy kicsit nem túldramatizált, életszerűbb történetet szeretne látni.

A történet 5db nagyjából 74 perces részből áll, valamint elvileg egy plusz movieból, ami a sorozat után játszódik (a filmet nem volt szerencsém még látni, a sorozat az önmagában is nagyon jó volt). Plusz érdekessége, hogy Reit Otsuka Ai alakítja és ezzel a sorozattal debütált színészként. Nem annyira voltam eddig oda a számaiért (bár tényleg vannak jók), de a filmhez különösen szép dalok készültek, így már azért is érdemes utána nézni alaposabban. Ryokot alakító színész beszéde valami hihetetlen volt, a monológjaiból szinte alig hallottam ki szavakat. Makié pedig nagyon kellemes hangzású, bár elsőre elég furcsa.

Ajánlom a történetet Ucchannak és Eikonak. ^.^

Csak lefelejtettem a lampa megemliteset. Az asztali lampak nem kapcsoloval mukodnek, hanem erintessel. Ugy lehet bekapcsolni, ha az ember hozzaer a talpahoz, vagy eppen a szarahoz. Harom fokozata van, harom erintes - a negyedikre lekapcsol. Nagyon jopofa otlet. :)

Vasarnapi program vegul: Reggeli a hotelben, utana masfel ora seta a hegyen az erdoben. Ezutan kodoltunk a hotelben (en az Archery jatek felujitasat fejeztem vegre be - kesobb majd lesz Windowsos valtozat felrakva -, SO a Huncrafthoz irta a triggereket), majd elmentunk ebedelni este 6 korul. Utana meg filmeztunk (neztem ujabb Tokyo Friends epizodot meg egy House-t), majd meg soroztunk/boroztunk (SOm borozott, en almas soroztem). Vegul pedig olvastunk.

Most pedig mar hetfo van, munkara fel! :)

Legutóbb ott hagytam abba, hogy viszek téli mellényt. Nos, tényleg hoztam, erre most végre itt is jó idő van. Na nem az az otthoni 35 fok, inkább olyan kellemes 20, néhol 25 fok. Helyenként esős, de igazán kellemes. Azt is olvasni, hogy odahaza lódarázs invázió van, vigyázzon mindenki! Itt is egyébként szokatlanul sok a darázs, pedig a legutóbbi kiutazásokkor nem igazán lehetett látni a szokásos rovarokat.

Az itteni a szokásos. Reggel melóba estig, utána a jó időre való tekintettel gyalog a hotelig (illetve taxival, ha éppen szakad az eső), majd vagy elmegyünk valahova vacsizni, vagy az Aldiból szerzünk be hozzávalót: kenyér, kence, sajt, felvágott, esetenként saláta, paradicsom és persze az elmaradhatatlan gyümölcs.

A hotelben az utóbbi időben nagyon használhatatlan volt a net. És ha már net, erről eszembe jut a weboldalunkat hostoló társaság, akik most, pontosan 7 hónap elteltével válaszoltak arra a levelünkre, hogy szeretnénk csomagot változtatni és kérjük az infókat a fizetéssel kapcsolatban. Ez valami örök rejtély marad, hogyan is tud egy levél 7 hónapra eltűnni, aztán varázslatosan előkerülni. Legalább egy ügy rendezve lesz. Már úgyis elég sok probléma van. Például az UNIQA és az AXA páros, sehogy se sikerül az átutalás egyiktől a másikra. Én meg persze állandóan kint vagyok és nem nagyon tudom intézni (megjegyzem otthon se nagyobb sikerrel, mert mindenki szerint minden a legnagyobb rendben - csak éppen nem műdöknek a dolgok).

Na de térjünk csak vissza Németországra. Ezúttal majdnem a legszélső szobát kaptuk meg, szépen haladunk ezen az emeleten. Eddig nem volt még hibátlan szobánk, így azért ez sem tökéletes. Kaptunk egy harmadik ágyat (ki tudja minek), de legalább zárható a zuhanykabin és nem árasztjuk el végre a fürdőszobát, valamint működnek a lámpák is, van mini hűtő is, csak éppen egy szék van és mint írtam, szinte semmi wifi. Széket azért szereztünk a folyosóról, de azért a wifi jól jönne időnként. Sajnos egyszeren túl messze vagyunk hozzá, így eléggé kihagy, általában az ajtó közelében van még valami net, vagy már ott sem.

Ez persze lehetőséget ad arra, hogy az ember kódoljon kicsit, olvasson (még mindig a Trónok harcát), esetleg leüljön valami sorozatot nézni. Próbálkoztam a House idei sorozatával, ami amennyire jól indult, annyira elszállt a második felére. Kis japán gyakorlásnak néztem közben a Tokyo Friendset Otsuka Aival, az kifejezetten jónak ígérkezik.

Végül ma nem voltunk Aachenbe, helyette melóztunk, majd benéztünk a kínaiba. Kipróbáltunk egy két személyes menüt, ami levesből, négy kisadag főételből körettel és sültbanánból állt. Bár elég bizar úgy egyébként az étterem (arra mennek rá, hogy inkább elvitelre vásároljanak az emberek), azért a kaja nagyon finom volt és nagyon kellemes volt a tálalása is. Egy tálca négy sarkára helyezte a séf az ételeket, alá salátafélék, külön edényben meg a rizs. Nagyon fincsi volt. :)

Holnap egy kis sétával fogunk indítani, aztán majd meglátjuk. Jó lenne kódolni is, de azért mennék Aachenbe is, valamint kicsit leülnék japán nyelvtanozni is. XD Meglátjuk majd mi minden fér bele a holnapba. :) Egyébként most van odahaza a HoldfényCon, remélem minden jól meg ott a karaoke részlegen. Jövő szombaton megyünk haza és valószínűleg elég hamar fogunk utána visszajönni (lehet már a következő pénteken).

Amit viszont lefelejtettem, hogy előre látóan SOm vett egy mini forralót még odahaza (komolyan, két decit is lehet vele forralni, ilyet még nem láttam :D a max meg 1 liter), így végre van lehetőségünk teát is iszogatni a hotelben. Hoztunk is ki tiequan yint meg egy vörös puerht (na meg kakukkfüvet, biztos ami biztos).

Kivételesen azért nem írtam blogot, mert egyszerűen annyi minden történt, hogy egy percem nem maradt a blogírásra. Amióta hazaértünk Németországból egymást érintik az események. Holnap után pedig már megyünk vissza ismét két hétre.

Először is, Makonak szerveztünk az utóbbi időkben leánybúcsút. Igaz, hogy már megházasodott addigra Japánban, de mindeképpen szerettünk volna rendezni neki egyet utólagosan. Megbeszéltük már a DoCoval, hogy senki nem úszhatja meg. :D Kb két hónappal előtte vágtunk bele a tényleges szervezésbe, aminek során kiderítettük, hogy Ami is hasonló szervezésbe kezdett bele. Egyesítettük erőinket és összeállítottunk egy vendéglistát és levlistán keresztük vágtunk bele a feladatok és egyebek megbeszélésébe. Megérte a belefektetett idő és munka, mert azt hiszem tényleg jól sikerült. :) Mako még a leánybúcsú napján is úgy vélte, hogy csak négyen leszünk, nem sejtette, hogy majd jó 20 fő körüli lesz a társaság. Rejtettünk lufikba feladatsorokat: volt főzés, Satoshi kvíz, háztartási kvíz, szerelmet vallás meghatározott szavakkal, eskütétel, pelenkázás és hasonlók. Minden feladatért kapott egy-egy ajándékot, valamint egy esküvőjükről készített fényképből készített puzzle darabkáit gyűjthették össze. Gyűjthették, ugyanis lassan hagyományossá válik nálunk, hogy bizony a vőlegény (jelen esetben már férj :) is jelen volt és kivette a részét a feladatokból. Mindezek végén pedig mindenkitől kapott egy-egy általában sajátkészítésű ajándékot, amit ki kellett, hogy találja, kitől kapta.

Voltam japán órán, ahol rögvest dolgozatot írtunk. XD A nyelvtanból eléggé le voltam maradva. ;_; Ezt most pótolni fogom a következő utazásunk során. Szerencsére a munkára kapott iPodon rengeteget gyakoroltam a kanjikat, így azok egész jól mentek. Egyedül a 米(こめ), vagyis nyers rizs jelét nem ismertem fel (legalábbis azt hiszem a többi jó volt :D). A csütörtökire már nem tudtam menni, az azt követő héten pedig pont szünet volt. XD

Kivettem egy hét szabadságot. A hét első felén a rohangáltam beszerezni a cuccokat a leánybúcsúra, előtte lévő nap pedig Newrával kettesben vásároltuk be a Tescoból a kaját. Csütörtökön volt a leánybúcsú, majd a pénteki napon kicsit kipihentem magam egy egész napos mosással. XD Miután hazaértünk, csak egy hétre rá volt rá időm, így valami hihetetlen sok cucc gyűlt már össze addigra. XD

Szombaton délelőtt Eikoval vásárolni voltunk, mert egyikünknek sem jött össze a nászajándék korábban. Volt totál jó ötletem, meg is rendeltem, de két nappal azelőtt, hogy kellett volna hívtak, hogy bocs, nincs raktáron ls nem biztos, hogy meglesz... Marha jó volt, mert ezzel aztán semmire nem lehet menni. Így utolsó pillanatra hagytuk a beszerzést. Utána egyből mentünk Mako találkozójára, ahol kaptunk szuper finom tortát, valamint Mako rajzolta kártyát és mézeskalácsot. ^.^

Vasárnap volt az esküvő - pontosabban inkább amolyan templomi áldás mise keretében az ifjú pár számára. Nagyon szépek voltak mind a ketten. ^.^ A nap maradék részében lepihentem, mert már irdatlan elváradtam addigra. A hét szabadságból semmit se pihentem és másnap már meló volt. XD

A következő héten dolgoztam, meg utána jártam a Librinél való rendelésemnek. Még Németországból szereztem be két Salman Rushdie könyvet és megörültem, hogy nálunk is több megjelent (sőt, az egyik a kettő közül pont rá három nappal XD). Addigra már két hete megrendeltem, így írtam a Librinek, hogy mi lett a rendeléssel. Rá fél órával már válaszoltak is és másnap reggel pedig már jött is a mail, hogy átvehetem. :D

Bátyámat áthívtam aznapra (örültem, hogy jött, már jó rég nem volt nálam ;_; gyorsan rendet is raktam és kitakarítottam reggel XD), így mivel eleve késett, így szegény cipelhette is át hozzám a könyveket (köszi ^^) - beszereztem akkor már a Jég és tűz dala sorozat 4. kötetét, így igazán nehéz volt az a könyvkupac. XD Érdekesség, hogy bár az Alexandra jelentette meg, mégis csak a Libritől tudtam beszerezni a 4. kötetet, az egyszerűen nem volt meg az Alexandraban. Lényeg, hogy megvan. :D Báty kölcsön is kérte az első két kötetet, én most úgyis inkább Kindleről olvasom (különösen Németországban). Kipróbálta nálam a Sam & Max 2-t Wiire, valamint nyilaztunk a Wii Resorts játékkal. Mutattam neki még a billentyűzetemet is - felirat nélküli Blank, a Das Keyboard olcsó, nem mechanikus változata. SOmnak Das Keyboardot szereztem be. :)

Közben haladni kellett a karaoke és a zenekvíz szervezésével is. Megírtam a versenykiírásokat, holnap még véglegesítem a számlistákat mind a kettőnél. A maradék időben Huncrafthoz kódoltam, mostanában azért elég sokat. A mai termés újabb moderátor parancsok voltak, valamint tüzijáték, hogy legyen a játékban is. :D SOm kicsit finomított rajta, a végeredmény elég hangulatos lett. Képek róla itt.

Mostanra már bepakoltam. Még jó sok teendő van azért indulásig. Blogba még akartam írni dolgokat, de tényleg annyi minden volt, hogy biztos egy csomó mindent kihagytam. XD Legközelebb Németországból jelentkezem. :)

És ezúton is gratulálok Makonak és Satoshinak! ^^

Ma is elmentünk Aachenbe. Végül elég sietősen, mert egy kollágánk is ma tervezett odamenni, így végül együtt indultunk el. Mi azonban előbb leszálltunk a Hauptbanhofon. Jó fél 11-re már ott is voltunk. Sétáltunk a környéken, majd dél fele ismét elértünk a belvárosi részbe. Ott újra beugrottunk a teázóba, mert ma valami irdatlan hideg volt. A legtöbben kabátban voltak. Vettem is egy sálat, hogy legalább ne fázzak meg újra. A teázás után a könyvesboltba néztünk legalább ne fázzak meg újra. A teázás után a könyvesboltba néztünk el. Hihetetlen volt, sokkal nagyobb volt, mint otthon a legnagyobb Libri vagy Alexandra. Ráadásul ami nagyon feltűnő volt, hogy rengetegen voltak. Inkább olyan volt, mint egy piac, csak könyvekkel. Persze nem csak könyeket árulnak ott, vannak noteszek, papírnehezék, meg egyéb apróságok is. Most először láttam mangákat is, egy angol kivétellel mind németül volt és két polcot tett ki. Az emeleten pedig volt egy elég nagy angol nyelvű választék is. Jó sokáig nézelődtünk, fél 3-ra lettünk elég éhesek ahhoz, hogy úgy döntsünk, ideje tovább menni.

Múltkor itt létünk alatt találtunk egy thai éttermet. Úgy döntöttünk most kipróbáljuk. A teázóban pedig egy aacheni prospektusban egy perzsa- indiait láttunk, legközelebb majd az lesz a soros. :) A thai amúgy nagyon fincsi volt, bár inkább a drágább kategóriában. Ettünk levest, ami gyömbéres-kókuszos levű volt enyhén csípősen. A főétel nekem ananászos édes-csípős kacsa volt, SOm pedig gyömbéres currys és zöldbabos marhát kért. Mivel közösbe hozták ki plusz jázminrizzsel és 1-1 üres tányérral, ezért mind a kettőt meg tudtuk kóstolni. Nagyon jó volt mind a kettő. :) Nem olcsó tényleg, de rendkívül ízletes. Mindenképpen jó lenne még megfordulni itt. :)

Ebéd után vettünk még cseresznyét a piacon, majd a pékségbe is beugrottunk egy újabb rizses süteményért. Jó lesz majd vacsinak. :) A helyi közértbe még beugrottam salátéhoz valóért és még egy kis sárgadinnyéért. Összességében kellemes pihenős nap volt. Holnap valószínűleg ismét nem mászkálunk el a hotelből sok időre, hanem kódolunk kicsit a Minecraft szerverünkhöz, a Huncrafthoz. Azon kívül meg megint leülök japánt tanulni, ideje egy kis kanji tanulásnak. :)

Fényképezőget bár vittem, a hidegben inkább nem vettem elő. Komolyan, hiába van augusztus, legközelebb viszem a legmelegebb téli mellényemet...

Ismét Németországban, már jó egy hete. A hétköznapok szokásosan telnek: reggeltől meló estig. Utána vagy túlóra, vagy megyünk a rögvest hotelbe, esetleg vacsizni valahova (vagy begyümölcsüzünk a boltban vásárolt cuccokból - van kb 2kg-s mini dinnye, magtalan, kemény, lédús és édes *.* meg mézédes, mini, szupi sárgabarack).

Annak viszont örültem, hogy a mostani nagy teszten átmentünk, és ebben elég sok szerepet kapott a múltkor írt cuccom is. :D Jövő kedden meg lesz is egy kisebb ünneplés az irodában. :)

Mivel az eddigi tapasztalatok alapján a hotelben eléggé le van robbanva a szobabicikli és lépegető, időnk meg nem nagyon van eljárni, ezért hoztam magammal ezúttal táncszőnyeget. Így most már a mozgás sem marad el. :)

Másik újdonság, hogy mivel ide elég megbízhatóan szállít a posta, rendeltem Japánból 6 kötetet a "10 perces történetekből", vagyis 10ぷんで　読める　物語　könyvből, meg a 話し változatból is 2-t. Ezekben gyerekeknek írt kis történetek vannak. Mivel nagyon kevés kanji van benne és az is furiganázva van, ezért könnyű kiolvasni. Azonban a nyelvtana még mindig brutális - hiába na, egy 6 éves japán gyerek magasabb szinten van még XD -, azért gyakorlásnak nagyon jó lesz. :)
Az viszont meglepett, hogy a Japán amazonról csak egy fajta külföldi szállítási módot lehet kérni, az pedig International Express. Szuper gyorsan megjön, de elég drága. Nem nagyon éri meg 1-2 cuccot beszerezni, mert sokkal több cucc szállítása majdnem ugyanannyiba kerül. :\ A másik furaság, hogy a japán amazon oldala sehogy sem kezeli az ékezeteket. Nem tudtam leírni a nevemet, csak ékezet nélkül. XD Az meg jópofa volt, hogy kértek "kiolvasási módot" is a névhez. :D

Egyelőre más nagyon említésre méltó nem történt. A hétvégén úgy tűnik végre nem kell melózni, úgyhogy elugrunk Aachenbe ismét. :)

Ismét jelentkezem. Amióta itt vagyok, 2.5 napom telt el azzal, hogy várakoztam a munkához szükséges gépre. Miután elég nagy késéssel megkaptam, végre elkezdhettem hasznosan dolgozni. Azóta kicsit többet vagyok az irodában, még most szombaton is bementünk egy 6 órát ledolgozni. Ennek köszönhetően mostanra már elég jól állok. Hétfőn remélhetőleg már tesztelni tudjuk a cuccot a célhardveren. A feladat lényegébe helikopter szimulátorhoz való panelek ideiglenes lecserélése Windows.Forms-t alkalmazó progival. Nem érkezett meg időben az alkatrész, így kénytelenek helyettesíteni mással.

Elég sokszor mentünk mostanában haza gyalogosan. Felfedeztünk egy egészen jó kínait a hotel közelében (kívülről sima gyorsétteremnek nézett ki, belülről már látszik, hogy a kajákat frissen wokban készítik). A neve nem túl jellegzetes: China Fast Food. Címe Stolberg Zentrum, Rathaus strasse 83. Van amúgy Aachenben is egy étkezdéjük. A menü elég széles, a kaja elég jó, bár a csípőssel óvatosan, mert még nekem is brutális. :D Megjegyzem, van ilyen két személyes 28 eurós menüjük, ami tartalmaz levest, sültbanánt és 4(!) adag főételt, amiből általában 3 csípős. Megjegyezném, egy főétel is sok egy embernek, szóval nem tudom hova gondoltak. XD Aki otthonról ismeri a PPK-ből a mogyorós szaté szószt, annak figyelmébe ajánlom, hogy itt lehet kapni. :)

Péntektől egy három napos fesztivál indult Stolbergben. Ennek során mindenfele lezárták az utcákat, mert különböző vidámparki elemeket létesítettek sokfelé. Kiderült, hogy SOm még nem dodzsemezett, így rávettem, hogy próbáljuk ki. Együtt beültünk. Aznap este már plusz egyik kollégánkkal és a német főnökünkkel száguldoztunk a kicsi kocsikban. :D Nagyon hangulatos volt, estére már szinte mindegyik megtelt, úgyhogy koccantunk rendesen. SOmnak egyébként nagyon tetszett. ^___^ Nagyon jól éreztünk magunkat. :D

Szombaton meló után a munkahelyünkön is volt egy 50. évfordulót megünneplő családos buli, így átmentünk oda. A kertben volt tartva. A hangulat elég németes volt, ráadásul közben eleredt az eső. A kajáldák mindenesetre finomak voltak, volt helyben sütött banános-nutellás palacsinta, goffri, kétféle kolbász, oldalas, steak, saláta, héjában sült krumpli, sültkrumpli (ez meglepően jó volt), fagyi, sör, mind ingyen. Megkóstoltunk mindenfélét, aztán bár eredetileg gyalog indultunk volna, az esőre való tekintettel taxival mentünk a hotelhez vissza.

A napokban sikeresen megfáztam. Míg odahaza 35+ fok van árnyékban és hőségriadó, addig itt a hét elején brutál hideg volt, utána szép lassan felmelegedett 20-24 fokra, de esténként továbbra is hideg van. Fáj a torkom, amire sikerült szerezni Strepsilst (na erre meg attól lettem kicsit rosszul -.-), most meg már elég csúnyán köhögök is. Jól esne egy forró kakukkfű tea. Meg úgy akármilyen tea (na jó, akármilyen otthoni tea, pl long jing, tai ping, tie guan yin, valami pu-erh és persze kakukkfű :D).

Készítettem néhány képet is, de azokat majd később rakom fel, lehet majd csak otthonról. Nem sok kedvem van már meló után késő este a géppel szöszmötölni, na meg a net is kriminálisan lassú a hotelben. :\

Jövő szerdán este megyünk haza. ^^ Biztos, hogy majd még jönni kell vissza, de még nem tudom, hogy mikor és mennyi időre. Augusztusban remélhetőleg vehetünk ki egy kis szabadságot, mert jól jönne már. Ugyan többet alszom itt, de azért jól jönne egy hosszabb, aktív pihenés. ^^