2012.08.25. - Shibuya

Mivel elég későn értünk a hotelbe, így csak dél körül talaálkoztunk Ufozzal. Barátnője, Erina aznap dolgozott, így csak este csatlakozott hozzánk. Először Shibuyába mentünk, ahol a Hachiko kijáratot választottuk. Hachiko egy japán kutyafajta (akita inu), aki mindennap az állomás kijáratánál várt gazdájára. A gazda halálát követően a kutya még 5 éven (van aki szerint 11 éven) keresztül kijárt oda reménykedve. Az állomáson áthaladók megkedvelék és etették a kutyust. Később szobrot ismemeltek neki az állomásra. Mivel elég jól megkülönböztethető kijárat a többitől, népszerű találkozóhely.

Először egy sushi bárba mentünk, ahol előttünk készítette a szakács a kért falatokat. Szuper finom nigiriket ettünk és végre a tengerisünt is ki tudtuk próbálni, ami fura állagú ugyan, de nagyon finom. A tonhal, a lazac és az angolna kimagaslóan jobb, mint otthon. Kóstoltunk egy kagylófajtát is, ami meglepően édeskés volt.

A fincsi reggelit követően egy játéktermet próbáltunk ki. Készítettünk egy Heroine purikurát (ezek fotódobozkák, amibe páran beférnek (ált. ketten), csinálnak pár fotót, választanak hátteret, pingálnak, írnak, majd nyomtatnak). Vicces volt, mert szemet nagyít atomatikusan, sminkel és írtó gyorsan kell mindent csinálni, így az e-mailes elküldés ki is maradt sajna, de nyomtatva meglett.

Van csomó zenés játék, abból 3-at is kipróbáltunk. Egyik iPadra is van, majd rákeresünk. 2 személyes és az ellenfélnek kell visszalövögetni a ritmusra jövő bogyókat. Másikban 9 színes gombot kell nyomogati, hasonlít a táncszőnyegre, csak kézre. A harmadik pedig a taiko dobos, ami otthon is szokott conon lenni, csak kicsiben.  Az tetszett nekünk a legjobban. Sajna nem igazán lehetett bent fotózni. Volt még egy gundamos játék is, amibe be kellett ülni és belső nézetből irányítani a robotot csoportban missziókkal. Azt nem próbáltunk, de érdekesnek tűnt.

Közben éppen nagyban ment egy nyári táncos felvonulás (Harajukuban tartott Yosakoi). Különböző csortok vonultak fel egy 200 méteres szakaszon és egymás után 4-szer adták elő produkciókat, haladva közben előre. Legelől ment a kocsi, tetején egy énekessel és narrátorral, zenével, utánuk a táncosok. Legvégén mentek a zászlósok, a csapat infóival. Oldalról lehetett nézni. Nagyon hangulatos és érdekes volt. Különösen, hogy milyen élvezettel és beléléssel, kitörő energiával csinálták, végig mosolyogva.

Onnan bementünk a Yoyogi parkba, ahol a sok fa miatt még erőteljesebb volt a kabócál hangja. Elmentünk az ottani szentélybe, majd egy bevásárló utcába. Ott vettünk egy kalapot 100 yenért. XD Kellett volna SOmnak is. ;_;

Már borzasztó fáradtak voltunk, alig tudtunk menni, fájt a lábunk. Beültünk a Jonathan'sba iszogatni, ott ilyen all-you-can-drink van üditőkre, teára, kávéra.

Este csatlakoztunk Erinához és shabushabuzni és sukiyakizni mentünk. A shabushabu leve csak dashis, a sukiyakié szójás is. A forrásban lévő vízbe kell kifőzi a zöldséget és szupervékony marha- és disznóhúscsíkokat. A sukiyakit felvert tojásba, a shabushabut szezámmagos szószba vagy valami ecetes savanykás szójaszószszerű cuccba. Szuper finom ám! Nem is nehéz ilyet csinlálni, megpróbáljuk majd otthon is. Totál jót beszélgettünk, majd egyeztettük a másnapi programot és hazamentünk.

2012.08.26. - Asakusa

A Shinbashi metróállomásnál találkoztunk, ahonnan Odaiba Kaihinkoenbe mentünk. Ott Himiko nevű hajóra szálltunk. Azt a hajót egy mangaka tervezte, a karakterei ott is  voltak a hajon és az anime seiyuui mondták el a látnivalókat, mintha a karakterek beszélgetnének egymással (persze felvételről). Jót hajóztuk és szép volt a kilátás, hát még a kikötők!

Asakusába érve fura látvány fogadott minket. Ilyen hullámzó sárgás cucc az épület tetején, ami elvileg a sör habja... Hát nagyon nem annak néz ki, nem tudom hogy jutott el az építésig. XD

Az hajóra várakozva amúgy voltunk fagyizóban, amiben volt tokaji bor, illetve volt kékszínű szódaízű fagyi. O.o Hát inkább volt kék íz, mint szóda. XD

Asakusában megebédeltük, tenpurát ettünk rizzsel és levessel. Az is szuper volt. ^.^ Utána szentélybe (Sanjasama) mentünk, át a Kaminarimon kapun, valamint egy bevásárló utcán. Lenéztünk depachika boltokhoz teát keresve (ez annyit tesz, hogy bevásárlók, department store-ok pincéje). Ufozék bevásároltak az esti takoyaki party-hoz és szóltak, hogy még jönnek páran vendégségbe. Így ismerkedtünk meg Sayakoval, Jijivel, Chikával és párjával. Takoyakit amúgy nagyon könnyű csinálni, majd nézünk hozzá sütőt, tök jó lenne. :D Megint jót beszélgettünk, majd Ufozékkal mentünk karaoke bárba. Hát először is veszettül drága. Fejenként egy sörrel 2 óra karaoke 1 főre 8000Ft-re jön ki, ráadásul rohan vele az idő, figyelni kell nagyon (utólag kiderült, azért nem mindehol ilyen drága). Volt angol választó is, de úgy nem lehetett megtalálni semmit. Valami miatt az általam választott számoknak nem nagyon volt furiganája, úgyhogy sokszor kellett rögtönözi. XD A hiraganás részek és furiganák meg egész jól mentek. Nagyon jó volt. ^.^

Megint az utolsó vonattal mentünk haza.